Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pokreis Hildegarda: Elemi oktatás a Mátyusföldön
alatt a népnevelés feladatát ismét csak a szerzetesrendek vállalták. A jezsuita szerzetesrend célja a hit terjesztése, a reformátusok visszatérítése és nem utolsósorban az oktatás volt. A rend egyik kiemelkedő egyéniségének és iskolaalapítójának, Pázmány Péter esztergomi érseknek a tevékenysége közismert. Nevéhez fűződik a vágsellyei jezsuita kollégium, mely felsőbb fokú oktatást nyújtott. Hasonló szinten állt a szenei Oeconomia, amely mellett még egy népiskola is működött a piaristák vezetése alatt. A népiskolai oktatás módszerét illetőleg még a 18. század elejéről is nagyon keveset tudunk, mert ez sem egyházilag, sem pedig országosan nem volt szabályozva. Az oktatásügy még mindig az egyház kezében összpontosult, de néhol már a községi jegyzők, esetleg a tanulmányaikat félbehagyott diákok is tanítottak. Az iskolamester széleskörű munkát végzett egy településen belül. Egyszemélyben volt sekrestyés, kántor, jegyző és harangozó. A sok feladat ellenére is nagyon szerény volt a járandóságuk, melyet a szülők egészítettek ki a tanulók száma szerint. Lakást a község biztosította számukra, többnyire egyenesen az iskolaépületben. Az 1723. évben kiadott 4. törvénycikk szerint a hanyag szülőket a helytartótanács intette meg. A népoktatásügy megszervezője a Monarchiában Mária Terézia, II. József és I. Ferenc volt. Az első országos szabályzatot, mely Magyarország területére vonatkozott, Mária Terézia adta ki 1777-ben Ratio Educationis totiusque Rei Litterarie pre Regnum Hungáriáé et Provincias eidem adnexas címmel. A rendelet első ízben kísérelte meg állami felügyelet alá vonni és megteremteni az egységes iskolarendszert. Bevezette a kötelező iskolalátogatást, megalapozta a felsőbb szintű iskolák rendszerét is. Megszabta az ún. tankerületek területét. Az előző korszakban tankerületnek a különböző vallásfelekezetek egyházmegyéit tekinthetjük. A tankerületek száma változó volt. Mária Terézia az országot 9 tankerületre osztotta, II. József idején számuk lecsökkent 5-re, 1884-ben pl. 12-t alakítottak ki. A tankerületek élén a főigazgató állt. 1868-ig a protestáns iskolák kivételével mindenféle iskolatípus a tankerületek felügyelete alá tartozott. Hatáskörük az adott korszaknak megfelelően változott. Az 1868-as népoktatási törvény minden megyében tanfelügyelőséget alakított ki, amelyek hatáskörébe kerültek az alsó fokú oktatási intézmények. Az népnevelés ügye fokozatosan II. József németesítő szándékának köszönhetően serkentőleg hatott a Monarchiában élő nemzetiségek nemzeti öntudatának kialakulására, melynek gyökerei az 1850-ben kiadott Organisations-Schul-Entwurfig nyúlnak vissza. A németesítési törekvések azonban az 1784-ben kiadott nyelvrendeletben nyilvánultak meg. A máig is vitatott ún. nyelveducatÍonis TOTIUSQUE REI UTERARIÆ F t I RRGľfXEM HUXG^RIAJZ E T PHOViyci^íS eidem adnexas. TOMUS I. 95. A Ratio Educationis címlapja 260
