Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A műveltség és közművelődés évszázadai a Mátyusföldön
borút követő időszak a mátyusföldi sportéletben minőségi és mennyiségi változást hozott. Hozzájárult ehhez az a tény, hogy a szlovákiai magyarságnak a csehszlovákiai sportszervezeten belül sikerült megvalósítania önrendelkezési törekvéseit.53 A két világháború közötti időszakban a Mátyusföld szervezett sportéletére a labdarúgás volt jellemző. A Csehszlovák Labdarúgó Szövetségen belül 1921-ben megalakult Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fogta egybe a már létező és az új tagegyesületeket. Mint szakszövetség, irányítását és felügyeletét az 1928-ban alakult Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség (CSMTSZ) látta el. A CSMTSZ-nek 1933-ban a Mátyusföldről 16 tagegyesülete volt.5,1 Versenyszerűen egytől egyig a ČAF-MLSZ pozsonyi, majd déli kerületének L, II. és III. osztályú felnőtt bajnokságában szerepeltek. A kiírt bajnokság legfelsőbb osztályának résztvevője volt pl. a Galántai Sport Egylet (GSE), a Sellyéi Sport Klub (SSK), a Szenei Testgyakorlók Köre (SZTK) és 1937-től a Farkasd-Negyedi Sport Club (FNSC) csapata.55 90. A Szent Ágoston Társulat galántai üzlete A két világháború közötti időszakban a magyar közművelődési élet fejlődését az önszerveződésen alakult egyesületek mellett a népművelésre irányuló törvényes rendelkezések is elősegítették. Az állampolgári nevelésről szóló 1919/67. sz. törvény, és annak végrehajtó rendelkezései értelmében a népművelési tanfolyamok megszervezésével országos viszonylatban járási közművelődési testületek és helyi tanácsok alakultak. A 35 706. sz. végrehajtó rendelet lehetővé tette a nemzetiségi alapon való megszervezésüket. A rendelet alapján azokon a településeken, ahol legalább 200 valamely nyelvi kisebbséghez tartozó polgáréit, helyi közművelődési tanácsok, a 2000-nél több kisebbségi lakossal rendelkező politikai járásokban viszont járási közművelődési testületek alakultak.56 A magyar ellenzéki pártok negatívan viszonyultak a törvény rendelkezéseihez, ebből kifolyólag a szlovákiai magyarság jelentős anyagi támogatástól esett el. A magyarság számára a törvényben rejlő értékeket a Mátyusföld értelmisége ismerte fel a legkorábban. A Galántai és a Vágsellyei járás tanítóegyesülete tagjainak kezdeményezése folytán országos viszonylatban elsőként (magyar szempontból) jött létre 1926-ban a két járás közös közművelődési testületé - Galánta-Vágsellye Járási Magyar Közművelődési Egyesület néven.57 A Járási Közművelődési Egyesületet 1928-ban 22 helyi tanács alkotta, vezetője Kovács Alajos, a negyedi ref. elemi iskola igazgatója, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület elnöke volt. Az 1931-es községi választások után az addig közös járási egyesület ketté vált, külön galántaira és vágsellyeire. Az előbbi Boros Bélával, az alsószeli ág. ev. elemi iskola igazgatójával, a Magyar Tanító című lap szerkesztőjével, az utóbbi pedig Kovács Alajos elnökkel az élen.58 A járási egyesület a helyi tanácso-249
