Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A műveltség és közművelődés évszázadai a Mátyusföldön
gatására is jelentős hangsúlyt helyezett. Az alakulást követő évben a Szent Olvasó Társulat által felajánlott 300 pozsonyi mérő gabonával létrehozta a Vágsellyei Római Katolikus Takarékmagtárt. Azon kevés közművelődési egyesületek egyike volt, melynek tevékenységét Trianon után a csehszlovák hatóságok az alapszabályzat módosításával engedélyezték. A 20. század első harmadában 607 taggal a járási székhely legnépesebb egyesülete volt.39 A hasonló céllal alakult, a felnőtt lakosság közművelődési igényeit megcélzó negyedi (1900), a szeredi (1909) és a hosszúfalui (1912) katolikus kör mellett a századfordulón az iskolán kívüli nevelés során egyre nagyobb hangsúly helyeződött a fiatalság erkölcsös, vallásos nevelésére. A többségi katolikus lakosság mellett a reformátusok is létrehozták a maguk ifjúsági egyleteit. Általában elmondható, hogy az említett ifjúsági egyesületek (pl.: Szeredi Katolikus Ifjúsági Egyesület - 1912; Magyardiószegi Katolikus Ifjúsági Egyesület - 1914; Szenei Katolikus Ifjúsági Egyesület - 1907; Vágkirályfai Földműves Ifjúsági Egyesület - 1913; Negyedi Református Ifjúsági Egylet - 1895; Magyarsóki Református Ifjúsági Egylet - 1893; stb.) megszervezői a helyi plébánosok, lelkészek voltak. Trianon után többségük a megváltozott társadalompolitikai helyzetben az új állam keretein belül kialakult sajátosságokat figyelembe véve, vagy a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE)'10 vagy az YMCA magyar osztályának szervezeteként folytatták tevékenységüket. Az első bécsi döntést követően pedig beolvadtak az anyaországi KALOT-ba (Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet) vagy a Katolikus Dolgozó Leányok egyesületébe. A helyi kezdeményezések következményeként megalakult művelődési és társasági egyletek mellett a 19. század utolsó harmadában a magyarosító törekvések eredményeként az 1883-ban megalakult pozsonyi Magyar Közművelődési Egyesületnek a régióban két vidéki (járási) fiókja alakult meg: Szencen és Galántán. A vidék közművelődésének nemzeti irányú fejlesztése és terjesztése céljával a szenei fiók megszervezésével Poór László és Földes Gyula, míg a galántai fiók megalakításával Kubriczky András elnöklete mellett Deiszler Kelemen és Petrovics Gyula lett megbízva.'11 Az 51 tagú, járási hatáskörrel bíró galántai fiókegyesületnek 1892-ben elnöke Zsigárdy Gyula kerületi SCH Magr KB3KE? FKREXC NYOMÁN KIADJA FFER FERENC. KÖZPONTI kf.Ni'K litlOAPEST. 1896. A KÜZrOSTi EG VI. KT »UAH». V "■ *■' IUT „««áÄlISSŕÄ 89. A Katolikus Ifjúsági Egyesület tagjainak jogai és kötelességei 245
