Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Gaucsik István: Regionális jellegű kereskedelmi bankok a Mátyusföldön (1867 - 1950)
30 ANBS, GÚB, Kniha zápisníc - Ülési jegyzőkönyv 1903-1932. 331-332, 344., 354-355., 358., 368., 373. A bank 1926-ban Negyeden fiókot nyitott, 1929-ben felépült az új székház. 31 Ubiria, M.-Kadlec, V.-Matas, V.: Penéžní a úvérová soustava ČSR za kapitalizmu. Praha, 1958, 198-200., 217-220. 32 ANBS, GÚB, Kniha zápisníc - Ülési jegyzőkönyv 1903-1932, 373., 397. 33 Az adatokat lásd a zárszámadásokban. ANBS, GÚB, Vedenie a správa ústavu 5-11., 1913-1949, 1. d. A Galántai Hitelbank adatait lásd a melléklet 4. sz. táblázatában. 34 Vő. az 1932 és 1937 közötti mérlegeket. ANBS, PŠS. Az idézetet lásd uo. az 1933. évi zárszámadásban. 35 Ebben a fejezetben szintén csak a Galántai Hitelbankkal és az Első Vágsellyei Takarékbankkal (régi-új néven Első Vágsellyei Takarékpénztár) foglalkozom. Szered Szlovákia területén maradt. 36 A pengő a visszacsatolt területeken 1938. november 20-tól lett hivatalos pénznem. 100 csehszlovák korona 14,28 pengőt, 100 pengő 700 koronát ért. Magyarországi Rendeletek Tára 1938. III. kötet, Budapest, 1939, 2891-2892. 37 ANBS, GBÚ, Kniha zápisníc - Jegyzőkönyv 1932-1945. 131. ANBS, PŠS, Az „Első Sellyéi Bank" LXVI. évi zárszámadása az 1938. üzletévben. Kollman-nyomda, Vágsellye, 1939. és Az „Első Vágsellyei Takarékpénztár" részvénytársaság LXVII. évi zárszámadása az 1939. üzletévre. Nyomatott: Alföldi Károly könyvnyomdájában Vágsellyén, 1940. A galántai intézet a 150 Kčs névértékű részvényeket 21 pengősre cserélte, alaptőkéjét 168 ezerre emelte. A galántai intézetnél a tartalékok az alaptőke majdnem 150%-át tették ki. Vágsellyén 90 ezerre növelték az alaptőkét. 38 A Slovenská ľudová banka galántai és szenei fiókjairól volt szó. 39 1943-as zárszámadás. ANBS, PŠS. 40 Uo. 41 Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947). Budapest, 1996, 101-102. 42 A galántai pénzintézet 1945. június 28-án kelt jegyzőkönyve tartalmazza az ideiglenes kárfelmérést (galántai székház - 3 219 639 pengő: szenei fiók - 324 186 pengő). Ezeket a károkat az átvonuló hadsereg okozta. Értékpapírok, váltók, számológép, írógépek vesztek el, a pénzszekrényt megrongálták. Súlyosak voltak a harcok általi rongálások. A banknak már székháza sem volt, mert a Járási Nemzeti Bizottság lefoglalta. ANBS, GÚB, Kniha zápisníc - Jegyzőkönyv 1932-1945, 235-236. 43 Sbľrka zákonu a nanzení. Ročník 1945. Praha, 1945, 220. Vő. II. fejezet 3. § 1. bekezdés a) és b) pont. Az „ellenséges vagyon" és a vagyonhoz való tulajdonjog konfiskálását elrendelő 1945. október 25. 108. sz. elnöki rendelet a magyar tulajdonban lévő ingó és ingatlan tőkéket sajátította ki. Uo. 248-249. Horváth, Štefan-Valach, Ján: Peňažníctvo na Slovensku 1945-1950. Bratislava, 1984, 120-126. 44 A vágsellyei bank (új szlovák cégnéven: Prvá Šaľská sporiteľňa v Šali nad Váhom národný podnik v likvidácii) felszámolása három szakaszban ment végbe. Először a Pénzügyi Megbízotti Hivatal (Povereníctvo financií) 1947. október 27. rendelete alapján neveztek ki biztosokat. Ezeket újak váltották fel, végleges kinevezésükre 1948. május 11-én került sor. Végül a Slovenská Tatra banka 1949. június 30-tól végezte a felszámolást. A vágsellyei intézet 1949. január 1-jén formálisan egyesült a Szlovák Általános Hitelbankkal és 1950. január 1-jei hatállyal törölték a cégjegyzékből. ANBS, PŠS, a galántaira lásd ANBS, GÚB, Učtáreň 1944-1949, 5. d. 236
