Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Novák Veronika: A Mátyusföld történelmi meghatározása
ben Dejtétől a Kis-Dunáig és a Kis-Kárpátoktól a Vág folyóig. Több 16. századi forrás értelmezi a Mátyusföldet ilyen értelemben. A tájegység más, tágabb értelmezéséhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy a 17. században önálló református egyházmegye megjelölésére is szolgált, hiszen a Komárom megyei református egyházmegyét nevezték mátyusföldinek. Ez sokkal tágabb tájegység volt, mint az 1545-ben jelölt terület, beletartozott több mint 40 anyaegyház, többségben Komárom és Tata környékéről, így pl. Nagymegyer, Füss, Csicsó stb. Szükséges azonban kihangsúlyozni, hogy a komáromi, más néven mátyusföldi református egyházmegye területi fejlődése is bonyolult volt. A szűkebb Mátyusföld része minden bizonnyal már a 16. század folyamán létrejött, hiszen a reformáció sok hívet szerzett a pozsonyi esperesség területén is, amit legjobban az 1565-ös egyházlátogatási jegyzőkönyvek bizonyítanak3. A mátyusföldi református egyházmegye, magában foglalta Nyitra megyében az Érsekújvári járást és a Nyitrai járásnak a Nyitra folyó bal partján elterülő részét egészen Nyitra magasságáig, valamint az egész Szigetközt. Az elmondottakból tehát kiderül, hogy a 16. században a reformáció terjedésének idején a Mátyusföld fogalma a pozsonyi főesperesség részének megjelölésére is szolgált, de beletartozott Érsekújvár környéke egészen Párkányig. Később már Mátyusföld alatt Pozsony megye keleti, Nyitra megye déli, továbbá Komárom és Esztergom megyének a Dunától északra elterülő részét értették.4 A „mátyusföldi” elnevezés többször szerepel a fennmaradt forrásokban az azonos nevű helységek megkülönböztetésére pl. Pázmány Péter által elrendelt egyházlátogatás alkalmával a pozsonyi főesperességben található Kürtöt mátyusföldi Kürtnek nevezi, ami annál is érdekesebb, mivel a latin nyelvű forrásban ez magyar betoldást jelent.5 Míg a 16-19. században a Mátyusföld fogalom területi meghatározás volt, a 20. században a csehszlovák állam megalakulása után új jelentést kapott. A fogalom leginkább a Kis-Duna és a Vág között elterülő magyarlakta területre vonatkozott. Mivel a fogalom pontos korszakonkénti meghatározása nem volt feljegyezve, a múltban a fogalom különböző magyarázata terjedt el. Jegyzetek 1 Liszka József: A szlovákiai magyarok néprajza. Budapest-Dunaszerdahely, 2002, 205-208. 2 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. köt. Budapest, 1988, 110. 3 Bucko, Vojtech: Reformné hnutie v arcibiskupstve ostrihomskom do roku 1564. Bratislava, 1939, 123-289. 4 Kúr Géza: A komáromi református egyházmegye. Pozsony, 1993, 139-144. 5 Beke Margit: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei. Budapest, 1994, 252. 22
