Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Pukkai László: A mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom és a kereskedelem alakulása a Mátyusföldön 1848 - 1945 között

10. Az állatállomány nagysága a két megyében 1896-ban a következő:

Szarvasmarha ló sertés juh

Nyitra 120 742 32 235 48 349 122 748

Pozsony 93265 27 208 47 970 59 077

11. Novák Veronika (szerk.): Nádszeg - múlt és jelen. Komárom, 2000, 38.

12. Nováková, Veronika: Sered'od revolúcie po rozpad Monarchie (1848-1918). In: Vrabcová, Eva-Petrovič, Rastislav (red.): Sered - dejiny mesta. Sered', 2002, 77.

13. Novák Veronika: Alsószeli 1848-1918 között. In: Pukkai László (szerk.): Alsószeli. Galánta, 1990, 89.

14. Bukovszky László: Vágsellye története az 1848-49-es forradalom- és szabadságharctól Trianonig. In: Novák Veronika (szerk.): Vágsellye 1002-2002. Dunaszerdahely, 2002, 89.

15. Gál Margit: 1848-tól az I. világháborúig. In: Novák Veronika (szerk.): Vágfarkasd. Pozsony, 2002, 94.

16. Izsót József: Vághosszúfalu - Dlhá nad Váhom 1113-1993. 1993, 12-13.

17. Danajka Lajos: Felsó'szeli története. Felsőszeli, 1993, 29.

18. Gál Margit: Vága története 1848-1918 között. In: Pukkai László (szerk.): Vága község története. Galánta, 1994, 21.

19. Gál Margit: Tornóc 1848-1918 között. In: Novák Veronika (szerk.): Trnovec nad Váhom - Tornóc. 1993, 57.

20. Gál Margit: Nemeskajal története 1848-1918 között. In: Pukkai László (szerk.): Kajal - Nemeskajal. Nitra, 1997, 25.

21. Dr. Somogyi László Zoltán: Kismácséd 1326-1997. Dunaszerdahely, 1997, 43.

22. Vadkerty Katalin: A cukorrépa termesztése és a répacukor előállítása a Galántai járás területén az 1828-1918 közötti időszakban. Studia Galanthensia, 5, 1987, 5-11.

23. Lacsny bátorkeszi birtokán is kísérletezett cukorrépával. Nagyfödémesi birtokán cukorgyárat építtetett és üzemeltetett 1828-1842 között. Ekkor - 1842-ben - úgy határozott, hogy a cukorrépa termesztésére Bátorkeszin jobbak az agrotechnikai feltételek, azért nagyfödémesi birtokán szüneteltette a cukorrépa-termesztést, így a cukorgyár is megszűnt termelni. Végül is 1868-ban Diószegre telepítették, ahol a Kuffner és Guttmann vezette gazdasági részvénytársaság üzemeltette. Cukor és szeszgyára átvette Lacsny Miklós szerepét, s hosszú évtizedekre megoldotta Mátyusföld cukorral való ellátottságát.

24. Pukkai i.m. (Alsószeli) 33.

25. A norfolki vetésforgó így nézett ki a gyakorlatban: 1. cukor- vagy takarmányrépa, 2. tavaszi árpa, vöröshere felülvetéssel, 3. vöröshere, 4. őszi búza. Magyarországon, így a mi régiónkban is elterjedt a honi viszonyokhoz alkalmazkodó formája: 1. répa vagy kapásnövények, 2. tavaszi kalászosok, 3. szálastakarmány (a fennebb felsoroltakból), 4. őszi kalászosok.

26. Régiónk területén a századvégen s a századelőn a következő lófajtákat: ardenni, muraközi, angolfélvér, irlandi, amerikai ügető, clydesdalei; szarvasmarhákat: bonyhádi, simmentháli, magyar fajok, pinzgani, berni, montaffoni, sertéseket: mangalica, kisjenői, yorkshire-i, juhokat: angol, rombonillett.

27. Novák Veronika: Az 1848-as eseményektől az első világháború végéig. In: Nováková, Verőnika-Végh, Andrej (red): Galanta. Bratislava, 1987, 41.

28. Borovszky i.m.

194