Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pukkai László: A mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom és a kereskedelem alakulása a Mátyusföldön 1848 - 1945 között
A fejlődést akadályozó tényezők, a folyók pusztító áradásai mellett a járványok voltak, amelyek megtizedelték a felújítás alatt lévő állatállományt. A Galánta és Vidéke c. közéleti hetilap például az 1910. november 12-én megjelent számában tesz említést arról, hogy a „ragadós száj- és köröm fájás” hatalmas pusztítást végzett Galánta, Hódi, Kajal és Nemeskosút, valamint a környező majorságok állatállományában. P O ZS Ö N Y? K M EG Y E LEVÉL Uí!A WWffl. <!CvptMÍČV I t —-J 63. A Szenei Gazdakör alapszabályzata Egy-két gondolat erejéig szót ejtünk a mezőgazdaság gépesítéséről is, hiszen a földbirtok rendezett viszonyai, ahogyan ezt már említettük, lehetővé tették a pénzügyi tranzakciók lebonyolítását is. Ennek következménye, hogy a szeredi nagybirtok 1860-ban már cséplőgépet és egyéb modern mezőgazdasági eszközöket vásárolt, sőt még ebben az évben mezőgazdasági szakembereket nevelő iskolát is szerveztek; a város erre a célra a maradékbirtokból 50 kát. hold földet adományozott. Hunyadi Imre gróf tornóci birtokán a gőzeke és a gőzmalom jelenti a haladást, s majorságaiban teljesen elkülönültek a szakmunkák (kovács, bognár, pintér, fafaragó mesterségek). A Diószegi Cukorgyár Rt.-ről ugyanez mondható el, ők az őszi mélyszántást végezték gőzgépekkel, kettős ekével. A 20. század első évtizedében - az első világháború kitörése előtt - a gépesítés nemcsak a nagybirtokon segíti a mezőgazdasági munkát, már középparasztok is többen összefogva vásároltak mezőgazdasági gépeket. Az idénymunkák idején a nagybirtokok rendszeresen több száz idénymunkást szerveztek a felső-magyarországi megyékből. Az alsószeli Szold-birtokra (1918 után Felsőszeli kataszterébe tartozó Körtvélyesre) Trencsén megyei munkások jártak rendszeresen, de Diószegre és Kosútra is. Szereden szintén 300 az idénymunkások száma, de találkozhatunk velük a Hunyadi grófok birtokain és más nagybirtokokon is. A régióban a mezőgazdaság irányítását elősegítendő egyletek alakultak, mint például 1898-ban a Járási Gazdaegylet Galántán, amely „a mezőgazdaságban érdekelt gazdák támogatására” előadás-sorozatot is indított. Az előadók és vizsgáztatók a nagybirtokok gazdatisztjei, intézői voltak. A járási Gazdaegylet szakmai sikerei eredményeként a magyar földművesügyi kormányzat hozzájárult ahhoz, hogy Galántán 1915. augusztus 9-10-én nemzetközi mezőgazdasági kiállítást szervezzenek.27 180
