Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918 - 1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés)
Változó idő (október végétől 1919 februárjáig) A szociális feszültségek mellett 1918 októberének végén és novemberének elején a Mátyusföld lakossága nagyon keveset sejtett a világpolitikai események esetleges hatásainak következményeiről. Arról nem is beszélve, hogy a háború befejezése egyúttal impériumváltást eredményezhet a Felvidék magyar többségű területein is. A csehek és a szlovákok nemzeti és politikai törekvéseinek eredményeként 1918. október 28-án kikiáltották Prágában a Csehszlovák Köztársaságot. Azon túlmenően, hogy a Csehszlovák Nemzeti Bizottság deklaráltra az állam megalakulását, a Felvidék és ezen belül a Mátyusföld történelmi eseményeire a budapesti történések átmeneti jelleggel nagyobb befolyással bírtak. A Wekerle-kormány lemondása után 1918. október 23-ának éjjelén Budapesten megalakult a Magyar Nemzeti Tanács gr. Károlyi Mihály vezetésével. Október 30- áról 31-ére virradó éjjel győzött az őszirózsás forradalom. A budapesti forradalmi változások hatására és a Nemzeti Tanács felhívására csaknem az egész Felvidéken helyi nemzeti tanácsok alakultak és próbáltak hatást gyakorolni a helyi közigazgatásra. A vidéki nemzeti tanácsok célja a forradalmi eredmények védelme volt. November elején több mátyusföldi nagyközségben alakult nemzeti tanács. Vágsellyén a községi képviselő-testület november 3-i ülésén a résztvevő testületi tagok és a városka értelmiségét magában foglaló Katolikus Kör és a Haladó Iparoskor választmányi tagjai megalakították a helyi Magyar Nemzeti Tanácsot Déri Elemér elnökletével.6Galántán a nemzeti tanács megalakítását szintén a helyi értelmiségiek kezdeményezték. 1918. november 4-én a Fuchs-féle ház erkélyéről Entresz Ede r. k. plébános ismertette az egybegyűlt tömeggel a budapesti Nemzeti Tanács rendelkezéseit, majd megalakult a helyi Magyar Nemzeti Tanács, melynek elnökévé Dr. Tóth Lászlót választották meg.7 A Szociáldemokrata Párt budapesti képviselője Galántán tett látogatása során sajnálattal állapította meg a megye alispánjának címzett jelentésében, hogy a nemzeti tanácsot Galántán csak az úri kaszinó tagjai alkotják.8 Egy későbbi forrás Kadosa Károly panaszát cáfolja, a helyi nemzeti tanácsban ugyanis képviseltették magukat a helyi iparosok (Hanikker Antal), a helyi gazdaközönség (Hornik Ferenc) és a munkások is (Jaszenec István).9A szomszédos Taksonyfalván szintén november 4-én alakult meg a nemzeti tanács Dernyei János községi jegyző elnökletével.10 A régió nemzetiségi területén élő szlovákság ugyancsak létrehozta a maga nemzeti tanácsait. így volt ez Szeredben (elnöke Puchardt Béla r. k. plébános) és a Szene környéki szlovák többségű településeken is. A szenei főszolgabíró 1918 novemberének második felében írt jelentése szerint a sorra alakult nemzeti tanácsok, néptanácsok több településen a széles hatáskörük miatt teljesen lehetetlenné tették a törvényes szervek intézkedéseit.11 Batthyány Tivadar belügyminiszter éppen ezért 1918. november 26-án a megyei főispánokat, valamint a főispáni teendőkkel megbízott kormánybiztosokat egy leiratban utasította, hogy „a Nemzeti Tanácsok és Néptanácsok működésüket a törvények által megállapított keretekben folytassák és kapcsoljanak ki működésük köréből mindent, ami hatósági jogkörbe vág. ”12 125
