Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918 - 1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés)

Bukovszky László Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918-1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés) Az első világháború utolsó éve Az első világháború utolsó éve 1918-ban egyre érezhetőbb gazdasági megszorí­tásokat hozott a hátország számára. A közélelmezés terén fellépett nehézsége­ket a közélelmezési miniszter juttatásaival próbálták orvosolni. Pozsony megye ellátatlan lakosságának száma hónapról hónapra nőtt. Míg részleges ellátásuk­ra 1918 márciusában 20, áprilistól augusztusáig 30-35 vagon gabona- és ten­gerilisztet utalt ki. A kontingens kiutalása valamit enyhített a helyzeten, de az el­látatlanok száma áprilisban így is 85 678 volt.1 A közellátást csak rontotta, hogy tavasszal megindult a vágómarhák és a sertés fehéráru (zsír, szalonna) rekvirá­­lása. A vármegyére kivetett mennyiséget (szarvasmarhából júniusban pl. 3380 db, sertés fehéráruból 3000 q) a megyei közélelmezési kormánybiztos az egyes járásokra arányosan vetette ki. A sorozatos rekvirálásokat követően a szarvas­­marha- és a sertésállomány száma a megyében 13 és 20%-kal csökkent.2 A je­lentős munkaerőhiány ellenére az aratás a vármegyében augusztus elején min­denütt befejeződött. A megye területére összesen 22, egyenként 100-100 főből álló aratószázad érkezett. A Galántai járásban 5, a Szenei járásban 2, míg a Nagyszombati járásban 5 aratószázad segédkezett a munkák folyamán. A vi­szonylag jónak mondható gabonatermésből a közélelmezési miniszter rendele­té alapján azonban a megye 9000 vagont volt köteles beszolgáltatni. A teljes zab- és a megmaradó búza-, rozs- és árpatermést viszont a gazdáktól a Haditer­mény Rt. vásárolta fel. A közélelmezési cikkek mellett jelentős volt a nyers­anyaghiány (petróleum, szén, vas, bőr stb.) is. Ez elsősorban a kisipart és azon belül is a feldolgozóipart érintette hátrányosan. A közellátási és a gazdasági nehézségekkel párhuzamosan a hátországi ese­ményekre kihatással volt az ország feszült belpolitikai helyzete, valamint a vesz­tes világháború valósága. Míg a nyár folyamán viszonylag nyugodt volt a közhan­gulat a megyében, így a Mátyusföld településein is, októberben, majd novem­berben a helyzet gyökeresen megváltozott. Ennek kiváltó okai több szálon kap­csolódnak az előbbi megállapításhoz. A közellátási zavarokkal, a kilátástalan gazdasági helyzettel voltak kapcsolatban azok a konfliktusok, melyek a vidék te-123

Next

/
Oldalképek
Tartalom