Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei
dig megfulladt.121 Pered község elöljárósága feliratban panaszolta el a megyei bizottmánynak a faluban történt kegyetlenségeket. A június 21-i ütközet során és után csaknem teljesen felégették az oroszok a falut. Barczi János menyét agyonlőtték, az elrejtett értékeket a helyiektől elrabolták, megmaradt állataikat elhajtották, majd értékesítették, kocsijaikat, szekereiket szintén elvitték. „Anynyira koldussá tettek nem csak mi leégetteket, de le nem egeiteket is, hogy a szolgálatokra és saját élelmünk szerezhetésire tehetetlenné lettünk. ”122 A. Alekszejenko, a 18. gyalogezred 6. századának parancsnoka csaknem negyven évvel a történtek után hasonlóan emlékezett a peredi történésekre. Visszaemlékezése szerint a menekülő helyiek a határban lévő mélyedésekben kerestek maguknak védelmet. Az átvonuló orosz katonák azonban szuronyaikkal bökdösték össze a fekvő szerencsétleneket.123 Az ártatlan emberek bántalmazása mellett féktelen rablásokba bocsátkoztak a császári-cári katonák. Wohlgemuth június 23-án Tallósról írt levelében panaszolja Haynaunak, hogy katonái közül sokan fosztogatnak és lopnak.124 Alekszejenko szerint engedélyezett volt a rekvirálás a hadműveleti területen. Minden századból egy osztagot jelöltek ki egy tiszt125 vezetésével. A tiszt feladata lett volna megakadályozni, hogy a katonák élelmiszeren kívül mást is elvegyenek és a lakosságot bántalmazzák.126 Ez azonban nem fedte a valóságot. Olgyay Miklós, a Csallóközi járás főbírája július 8-i jelentése szerint Zsigárdot a bevonuló orosz sereg teljesen kifosztotta. A rablást követően az orosz katonák a környék zsidó kereskedőinél értékesítették a sarcként értelmezett állatokat, értéktárgyakat.127 Az egyesült császári-cári sereg hasonlóképpen járt el Farkasdon is. A június 22-i események során Csizmadia Mihályné sz. Iván Rebeka lőtt sebbel halt meg, míg Szőcs Sándor betegágyában „a katonaság által leszuratott. "128Piry Cirjék János szerint a császári katonaság teljesen kirabolta a falut, majd felgyújtotta - „s most a nép szét széledve nyomorog kenyér s hajlék nélkül. ” A katonaság ugyanakkor feldúlta a református egyház parókiáját. A rablás során eltűnt 130 forintról szóló kötelezvény, valamint az eklézsia feltört ládájából és perselyéből 18 frt. 45 krajcár.129 A szomszédos Negyeden hasonló kegyetlenségekre került sor. A falut elfoglaló katonaság a községet fel akarta gyújtani, a férfilakosságot viszont megtizedelni. Hogy erre nem került sor, a már említett helyi katolikus plébánosnak, Pongrácz Ágostonnak volt az érdeme. Ugyanakkor a császári katonák 16 db. kegytárgyat raboltak el a református egyháztól, ezzel a helyi gyülekezetnek 1360 frt. 41 krajcár és Bogár Zsigmond lelkésznek 633 frt. 15 krajcár anyagi kárt okozva.130A katonaság mellett számos civil személy is részt vett az ütközet után szerencsétlenül járt községek lakosainak fosztogatásában. Elsősorban a régió északi településeiről érkeztek és a császári-cári sereg katonai ellátásában vettek részt. 1849. július 17-én Sipeky Ágoston arról tudósította a megyét, hogy a zsigárdi csata idején és azt követően a rablásban, fosztogatásban számos nagysúri is részt vett. Az eset kivizsgálására Sipeky Pott generálistól katonai segítséget kapott.131 A csatát követő napon a Nádszeg irányából Alsószelit érintve érkező orosz csapatok elérték Felsőszelit is. A községtől délre húzódó települések - Alsószeli, Pered, Zsigárd, sőt a közeli Gelence - lángban álltak. Egy visszavonuló osztrák 114
