Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei
szétszéledtek a tornóci, a tardoskeddi, a sóki és a szelőcei nemzetőrök. Ugyanez volt érvényes a vittenci táborra. A nemzetőrök csoportosan hagyták el a tábort. Fegyvereiket elhajigálták.65 A felbomlott hadrendet nagyon nehéz volt öszszefogni. A fel-dunai sereg részeként helyőrségek maradtak a stratégiailag fontos Lipótvárott és a Csallóközben Komáromban. A reguláris honvédség megszervezését a Batthyány-kormány a nemzetőrség kiegészítő részeként tíz gyalogos zászlóalj felállításával kezdte meg 1848 májusában. A toborzás útján Pozsonyban felállított 4. zászlóaljba lettek besorozva az első mátyusföldi honvédek. A zászlóalj parancsnokául Mészáros Lázár honvédelmi miniszter június 8-án Szászy János sorezredi századost nevezte ki.66 Az alakuló zászlóalj létrehozására, támogatására nyilvános gyűjtést szerveztek a két megyében. A szlovák többségű Sopornya község lakossága, a későbbi mártír Mészáros Dávid katolikus plébános közbenjárása által pl. 14 1/2 rőf vásznat ajándékozott az alakuló 4. zászlóalj részére.67A zászlóaljba belépett önkéntes honvédek számáról pontos adattal nem rendelkezünk. A zászlóalj honvédéi részt vettek a hurbanisták elleni hadmozdulatokban, a későbbiek folyamán viszont a formálódó reguláris 15. honvéd zászlóalj magját alkották. Azok után, hogy a képviselőház 1848. július 11-én közfelkiáltással megszavazta a kormány által kért 200 ezer újoncot, és augusztus 23-án elfogadta a katonaállítási törvényjavaslatot, országszerte megindult a honvédek toborzása és sorozása. Az ismert okok miatt azonban nagyon vontatottan haladt, sőt a 127 lélek után megszabott két újoncot a kormánynak sohasem sikerült biztosítania.68 Batthyány miniszterelnök szeptember 14-én utasította a két vármegye (Pozsony és Nyitra) főispánját, hogy azonnal kezdjék meg az újoncok toborzását. Az szeptember második felében a legnagyobb lelkesedéssel meg is kezdődött, de a sorozó katonaság csekély száma miatt nagyon lassan haladt. Mivel Pozsonyban csak egy toborzó főtiszt ténykedett, az újoncok sokszor több napig is várakozni kényszerültek.69 A kiállított újoncokat éppen ezért csak a főszolgabírók utasítása után indították Pozsonyba. November 5-én Kossuth Lajos pozsonyi tartózkodása alkalmával személyesen találkozott a vármegye községeinek elöljáróival az újoncállítás és a honvédség ellátásának szorgalmazása végett.70 Nyitra vármegye hatósága hasonló problémával állt szemben. A kezdeti lelkesedés ott sem hiányzott, egyedül a sorozó főtisztekből volt hiány. Tarnóczy Kázmér kormánybiztos szeptember végén éppen V 37. Honvédtoborzás 104
