Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A magyarellenes intézkedések kezdetei
8. A magyarellenes intézkedések kezdetei A csehszlovák állam törvényhozó és közigazgatási-hatalmi szervei mindent elkövettek az egységes szláv állam megteremtése érdekében. A közigazgatásban megtestesült végrehajtó hatalom, vagyis az új közigazgatási rendszer - a nemzeti bizottságok a szlovák vagy szlovák többségű falvakban, városokban, járásokban, a közigazgatási biztosok vagy bizottságok a magyar vagy magyar többségű falvakban, városokban - alkalmas volt ennek a megvalósítására. Ennek egyik eszköze a konfiskáció (vagyonelkobzás) volt, amelyek végrehajtásában a közigazgatási szervek szorosan együttműködtek a Szlovák Telepítési Hivatallal, a Nemzeti Újjáépítési Alappal, végrehajtva a Szlovák Nemzeti Tanács 4/1945. számú törvényét, amelyet 1945. augusztus 23-án a 104/1945. számú törvénnyel egészítettek ki.39 Eszerint konfiskáció alá esett Szlovákia területén minden mezőgazdasági ingatlan, amelynek tulajdonosa a) német nemzetiségű személy, b) olyan magyar nemzetiségű személy, akinek 1938. november 1-jén nem volt csehszlovák állampolgársága, c) olyan, bármilyen nemzetiségű személy, aki a szlovák nemzet árulója és ellensége, d) olyan magyar nemzetiségű személy, akinek a földtulajdona meghaladta az 50 hektárt, e) részvény- vagy más társaság, valamint jogi személy, amely tőkéjének vagy vagyonának nagyobbik része az 1945. március 1-jei állapot szerint német vagy magyar nemzetiségű személyeké volt, amennyiben ezek a személyek nem tudták igazolni, hogy aktívan részt vettek az antifasiszta ellenállásban, illetve olyan személyek, akiket az SZNT 50/1945. számú rendeletének 4. paragrafusa szerint a szlovák nemzet árulóinak és ellenségének kell tekinteni. A belügyminiszer 1946. december 12-i 241. számú, a pozsonyi Telepítési Hivatal statútumáról szóló hirdetményének 10. paragrafusa a belső kolonizáció egységes irányítását írta elő. Az elkobzott kisipari vállalatok és családi házak elosztását az 1947. február 14-i 31. számú törvény szabályozta. „Figyelemre méltó, hogy az új földreformról szóló 1948. március 21-i 46. számú törvény szerint földjuttatásban még mindig csupán a cseh, a szlovák és más szláv nemzetiségű állampolgárok részesülhettek. Ezzel a jogszabállyal összefügg az 1949. július 12-i 192. számú kormányrendelet, továbbá a 98/1950. számú törvény a földművelésügyi miniszter 1951. március 15-i 22/1955. számú rendelete.”40 A Belügyi Megbízotti Hivatal 1492/1946. számú hirdetménye a 108/1945. számú elnöki dekrétum 1. paragrafusa negyedik bekezdése negyedik mondata alapján Dél-Szlovákiában térítés nélkül konfiskálta 23 jogi személy vagyonát, amelyek székhelye helyben volt, és 8 olyan jogi személyét, amelynek központja Budapest volt. Az indoklásból kitűnik, hogy a jogi személyek magyar nemzetiségűek voltak, magyar nemzetiségű személyek számára létesültek, a belső ügyin50
