Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
Az államhatalmi szervek kiépítése a Galántai járásban
7. Az államhatalmi szervek kiépítése a Galántai járásban Az újjászerveződő csehszlovák állam hatalma gyakorlására a tradicionálistól eltérő államhatalmi-közigazgatási szervezetet hozott létre, amely formálisan végrehajtó és önkormányzati is volt egyszerre, s az évtizedek során a kettő egybeforrt. Ez volt a nemzeti bizottságok többszintű rendszere, amely nem minden előzmény nélkül jött létre, hiszen ilyen közigazgatási egységek már 1918-1919- ben is működtek az országban. A Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) a Kassai Kormányprogram kihirdetése után 1945. április 7-én hozott 26/1945. számú rendelete lerakta a nemzeti bizottságok alapjait, és kijelölte helyét az államhatalmi struktúrákban. E rendelet alapján egységes államhatalmi és közigazgatási szervezet jött létre helyi (község, város), valamint járási, majd kerületi szinten.35 A nemzeti bizottságok működésének huszonöt évét felölelő munka, amelyből a Galántai járás adatait is vesszük, nagyon tapintatosan megjegyezni, hogy a Galántai járásban - tekintettel a helyzet különlegességére (a járás egy része ugyanis 1945-ig a Szlovák Köztársasághoz, a másik része pedig Magyarországhoz tartozott) - a nemzeti bizottságok is különbözőképpen alakultak ki. Magyarán: a szlovákok által lakott falvakban megalakultak a nemzeti bizottságok, a magyar lakosság által lakott vagy magyar többségű falvakban viszont a belügyi megbízott által kinevezett biztos (komisszár) vagy egy kollektív testület, a közigazgatási bizottság kapott megbízatást a nemzeti bizottságok jogköreinek gyakorlására. Tehát a már említett rendelet értelmében a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége beszüntette a járási hivatalok, a községi és a körjegyzőségek működését, s fokozatosan kiépültek a nemzeti bizottságok intézményei. A járási levéltári anyagok gazdag információval rendelkeznek az új államhatalmi és közigazgatási intézmények megalakulását illetően. Ezekből tudjuk, hogy Rétén és Boldogfán már 1945. április 1-jén megkezdte működését a biztos, majd 9-én Kajaion, 12-én Nagymácsédon, 15-én Alsószeliben, 16-án Tallóson, Vezekényen, Felsőszeliben és Nádszegen, 21-én Királyrévben és Taksonyon, 24- én Vízkeleten, 27-én Nagyfödémesen és 30-án Tósnyárasdon. A járási székhely, Galánta biztosát április 14-én nevezték ki, Vága községét csak 1945. június 8- án. A Vágsellyei Járási Nemzeti Bizottság Deáki, Pered, Zsigárd, Farkasd, Negyed, Vágkirályfa, Vághosszúfalu és Szelőce biztosait csak 1945 júniusában nevezte ki. Különleges furcsaságként emlegetik, hogy a színszlovák Gány községbe április 6-án szintén biztost neveztek ki, s csak július 22-én alakult meg a helyi 47
