Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

Függelék

ipari üzemek excentrikus elhelyezése hátráltatja a magyarlakta falvak lakossága életszínvonalának harmonikus növekedését. Az egyharmad rendszeren alapuló adminisztratív jellegű járásfejlesztés káros, a távlati tervek hiánya az anyagi és pénzügyi eszközök elfecsérléséhez vezet.

2. A járás lakosságának nemzetiségi összetételét figyelembe véve - a hivatalos statisztika szerint a magyarság számaránya 45,2% - a gyakorlatban az alkotmányos egyenjogúság csak elv maradt.

a) Nincs biztosítva a magyar dolgozók kellő arányú részvétele a párt-, államhatalmi, végrehajtó, társadalmi, gazdasági, kulturális és egyéb szervekben. Példaként megemlíthetjük a Galántai Járási Nemzeti Bizottságot, ahol a tanács 15 tagja közül 2, a vezető funkcionárusok közül egy sem, a függetlenített 8 tanácstag közül 1, a 14 ügyosztályvezető közül egy sem és a 150 dolgozó közül alig egynéhány a magyar nemzetiségű.

b) Járásunkban nincs biztosítva a magyar nyelvű tanoncképzés. A tanonciskola 20-25 professziója közül csak két szakmában (géplakatos, kőműves) magyar a tanítási nyelv. Mivel a tanulók 50%-a magyar anyanyelvű, indokolt az önálló magyar nyelvű tanonciskola létesítése.

c) A 60 000 magyar lakost számláló járásban csak egy magyar tanítási nyelvű általános középiskola van - ellentétben a 70 000 lakosra eső három szlovák nyelvű középiskolával. Emellett a magyar iskola évek óta tanteremhiánnyal küzd (a tanítás a város 4 különböző helyén lévő épületben, tanácsteremben, tanonciskolában, önsegéllyel épített provizóriumban folyik).

d) Nincs biztosítva a középkáderek magyar nyelvű képzése, főként az egészségügy, a közgazdaság, a vegyipar stb. terén.

e) Nincsenek magyar bölcsődék, sok magyar alapfokú iskola mellett nincs óvoda. Az összevont igazgatóságok hatással vannak a magyar iskolák fejlődésére.

f) A közigazgatásban nem alkalmazzák a magyar iskolákban érettségizett diákokat, holott az alkalmazottak túlnyomó része nem rendelkezik középiskolai végzettséggel.

g) Nincs biztosítva a műemlékek céltudatos védelme, a muzeális értékek gyűjtése és elhelyezése.

h) A diákotthon hiánya hátráltatja a középiskolások tanulmányi előmenetelét, az alapiskolát végzettek érdeklődését a középiskola iránt, mivel 30-40 kmes körzetből kell naponta beutazniuk.

i) Nincs betartva a hivatalokban a magyar nyelv használata, nincs biztosítva a magyar dolgozók magyar nyelvű szakmai továbbképzése, a feliratok, emléktáblák és helységnevek kétnyelvű használata. A Belügyi Megbízotti Hivatal e téren tett intézkedései a magyar dolgozókkal nem voltak ismertetve, s így ezek hiányában jogaikkal nem is élhettek.

3. Nem felel meg a valóságnak az a hivatalos álláspont, amely bizonyítani szeretné, hogy járásunkban nemzetiségi téren már minden probléma megoldódott. Szükséges ezen a téren a járásban felméréseket végezni, s ezeket nyilvánosságra hozni.

178