Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A magyar oktatásügy helyzete a Galántai járásban
16. A magyar oktatásügy helyzete a Galántai járásban A Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 6-án kelt 4. számú rendelete értelmében a szlovákiai német és magyar nemzetiségek valamennyi típusú és szintű iskolájában a tanítást be kellett szüntetni. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal 1945. december 10-én kelt 43.255/11-1945. számú rendelete szerint 1946. január 16-tól Dél-Szlovákiában is újraindult a tanítás, de szlovák nyelven. Pereden a 120 gyermek közül 14 volt szlovák nemzetiségű, a többi egy szót sem tudott szlovákul. Hasonló problémák miatt kesergett a jókai krónika idevágó fejezetében a pedagógus: csak három tanuló tudott szlovákul. Alsószeliben a körtvélyesi telepesek szlovákok voltak, a falu gyermekei viszont nem tudtak szlovákul. A lakosságcsere idején a tanító - egy magyarországi repatriáns - szlovákul és magyarul szólt a gyermekekhez, ezért feljelentették, s elhelyezték az iskolából. A kormány 1950. április 4-én kelt 302-14/8-1950.IV/1. számú rendelete 1949 februárjától engedélyezte a magyar tagozatos osztályok működését, megalakulhattak az önálló magyar tanítási nyelvű iskolák. Az 1919-1938 közötti Csehszlovákia a szlovákiai magyar iskolaügy fejlesztését elhanyagolta, ezért az számarányában jóval kisebb volt az országos átlagnál. A magyar nevelési nyelvű óvodák száma még 1936-ban sem lépte túl a harmincat. A magyar tannyelvű elemi (népi) iskolák száma az 1921/22-es tanévben 727 volt 101 268 tanulóval. Ez a szám 1938-ban a következőképpen alakult: 754 iskola működött, tehát több mint 1921-ben, de a tanulók száma már csak 85 507 volt. Nemcsak a tanulók, hanem a tanítók száma is csökkenő tendenciát mutatott. 1921-ben 2162 magyar nemzetiségű tanító volt a magyar iskolákban, tíz évvel később már csak 1521, ugyanis a magyar iskolák tantestületét fokozatosan más nemzetiségű tanítókkal egészítették ki. A magyar iskolaügy leépítése Szlovákiában nem 1945 után kezdődött. Popély Gyula szerint a magyar gyerekek 86,6%-a járt az említett iskolákba, a maradék 13,4% vegyes iskolákba, csehszlovák, rutén vagy német tanítási nyelvű iskolába járt.133 Gyönyör József34 az 1937/38-as tanévvel kapcsolatban megjegyzi: Szlovákia területén 754 önálló népiskola működött 1879 osztállyal és 85 507 tanulóval. Összesen 91182 magyar nemzetiségű gyermek látogatta a szlovákiai népiskolákat. Tehát a vegyes iskolákban és más nemzetiségű iskolákban 5675 magyar gyermek tanult. A magyar nevelési nyelvű óvodák száma 1921/22-es tanévben 44 volt 2575 gyermekkel, az 1937/38-as tanévben a 24 óvodát 1785 gyermek látogatta. 128
