Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A Csemadoktól a magyar politikai mozgalmak megalakulásáig
nyitások előtt nem éppen értelmiségi pályán tevékenykedett, hiszen a magyar pedagógusok zömét Magyarországra telepíttette a hatalom, s a gyors utánpótlás csak így volt lehetséges. A jegyzőkönyvek alapján megállapíthatjuk, hogy a taglétszám fokozatosan emelkedő tendenciát mutat, a járás Csemadok-alapszervezeteinek a száma az utolsó két évtizedben 30-34 között ingadozik. 40. táblázat. A Csemadok alapszervezeteinek és tagságának alakulása a Galántai járásban 1968-2000 között Év Alapszervezet Taglétszám A járás magyarsága %-ban 1968 34 4 500 7,77 1970 33 6 056 9,66 1975 33 6 409 10,22 1980 33 7 558 12,08 1985 34 9 849 16,29 1990 34 12 441 19,80 1995 34 11 045 18,22 2000 29 10 082 17.82 A Csemadok legnagyobb alapszervezetei a Galántai járásban (első szám az 1995., a második a 2000. év adatait jelöli): Galánta 963 - 972, Deáki 846 - 784, Jóka 662 - 748, Vágsellye 645 - 544, Felsőszeli 603 - 586. A forrásanyagok tanúsága szerint 1954-ben a Galántához tartozó Hódiban volt a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttesnek (Népes) a szálláshelye. A Népes megszűnése után a deákiak, diószegiek, jókaiak, a galántai gimnazisták és más csoportok folytatták az együttes által elindított folyamatot: a népi tánc, az ének- és zenekultúra ápolását. A rendszeresen ismétlődő galántai Kodály Napok a szlovákiai magyar kórusmozgalom nagy találkozói. A járási szervezet 1999-ben rendezte a XI. Kodály Napokat. Az Anyanyelv Hete minden év decemberében lehetővé teszi a járás és környék szakembereinek, elsősorban a pedagógusoknak tevékenységük értékelését, elemzését, a további feladatok kitűzését. A Csemadok által szervezett rendezvények a magyar nemzetiségű lakosság nemzeti öntudatát tartják ébren, de a Csemadok munkájának legtartalmasabb megnyilatkozása a tagság öntevékeny mozgalmainak (drámai, zenei, tánc) a megszervezése, amelyek művelésekor a tag aktív szereplővé válik. Összegzésül elmondjuk, hogy a Csemadok több mint 50 éves tevékenysége pótolhatatlan szerepet játszott a szlovákiai magyarság megmaradása szempontjából. Nem állunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy azok a politikusaink, akik a rendszerváltás eredményeként változtattak pályát, zömükben a Csemadokban sajátították el - ha nem is a politizálás alapjait, hiszen a párt- és állami struktúrával a Csemadok politizálása nem összeegyeztethető - a tömegek megnyerésének módjait, a szlovákiai magyarság megtartó optimizmusát. 1989 után a Galántai járás területén is megalakultak a szlovákiai magyarság helyi és járási politikai csoportosulásai, mozgalmai. 125
