Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A Galántai járás gazdasági szerkezetének változásai 1948 után
Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Galántai járás gazdasági szerkezetét tekintve is felzárkózott az ország fejlettebb régióihoz. A mező-, illetve az erdőgazdaságból élők száma 12 306 (17,5%). Az iparban (ide számítjuk az építőipart is) a gazdaságilag aktív lakosság 43,6%-a, azaz 30 727 fő dolgozott. Ezek a változások természetesen kihatottak a járás területén élő lakosság gazdasági, szociális helyzetére. Pozitívan megváltoztatták a lakosság - köztük a dél-szlovákiai magyarság - életkörülményeit. A felületes szemlélőnek úgy tűnhet: a társadalom nem tett kivételt tagjaival. Mégis úgy gondoljuk, hogy Dél-Szlovákia ipari fejlesztése - amely természetesen elengedhetetlen, sőt szükségszerű volt azért is, mert a kialakult helyzetben a mezőgazdaság nem lett volna képes Dél-Szlovákia lakosságát eltartani - okozta a legmélyrehatóbb, s úgy tűnik, visszafordíthatatlan változásokat a dél-szlovákiai magyarság életében. A Nemzeti Vagyonalap döntése értelmében 1995-1997 között néhány járásbeli üzemet privatizálnak. Köztük a hat állami vállalat mellett nyolc olyan részvénytársaság található, melyben privatizációs folyamat egyszer már lejátszódott. A dolog másik érdekessége, hogy a vásárlók fele nem járásbeli (a vásárlók között két magánszemély is szerepel). Ugyanakkor a foglalkoztatottsági mutatók szerint a dél-szlovákiai járásokban a munkanélküliéinek százalékaránya magasabb a szlovákiai átlagnál. A hivatalos adatok szerint 1997-ben Szlovákiában a munkanélküliek száma 334 327 volt (12,8%). A Galántai járásban a munkaképes lakosságból 5380-an nem találtak munkát, ez százalékarányban a szlovákiai átlagnak megfelelő nagyság, viszont a Vágsellyei járásban 4382 a munkanélküliek száma (16,6%), ez pedig magasabb a szlovákiai átlagnál. 2000 februárjában a munkanélküliség Szlovákiában 19,18%-os volt. A mi két járásunkban a munkanélküliek százalékaránya magasabb a szlovákiai átlagnál: a Galántaiban 19,74%, a Vágsellyeiben 22,03%. 2001 márciusában Szlovákiában a munkaképes lakosság száma 2 696 341 volt, ebből munkanélküli 558 092, azaz 20,70%. A Galántai járásban a munkaképes lakosság száma 44 287, munkanélküli 9725 (20,85%), a Vágsellyei járásban 25 679, ebből 6495 a munkanélküli (25,29%). Példának felhozhatjuk a járás egyes településeit: Alsószeliben 15-16%-os, Vágán 10-12%-os a munkanélküliség. Hosszúfaluban 1998-ban 59, 2000-ben 78 munkanélkülit tartottak nyilván, Tallóson 2000-ben 172, Királyrévben 156, Diószegen 1991-ben 250, 2000-ben 340 volt a munkanélküliek száma. Tósnyárasdon 1991-től napjainkig 42-52 között mozgott a munkanélküliek száma. Vízkeleten 1991-ben 35-en voltak munka nélkül, számuk 1997-re elérte a 120-at, Vágkirályfán 1991-ben 10, 1997-ben viszont már 103 munkanélkülit tartottak nyilván. Hasonló a helyzet Jókán is, ahol 1997-ben a munkanélküliek száma elérte a 246 főt. (Az adatokat a községi hivatalok bocsátották rendelkezésünkre.) 113
