Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

A Galántai járás településhálózatának kialakulása

Hegy községet az írásos feljegyzések már 1239-ben pozsonyi várbirtokként emlegetik. Ismert Árpád-kori temploma is. 1943-ban Vízkelethez csatolták.

Hódit (1291), Nemesnebojszát (1439) és Štefánikovót (1921) 1960-ban csatolták a járási székhelyhez, Galántához. Štefánikovo egyébként 1921-1936 között önálló község Štefánikovo néven, majd 1948-1960 között Štefánikov néven szerepel mint önálló kisközség. Galántához csatolásakor nevét Javorinkára változtatták. Taksony 1971-től 1990-ig tartozott Galántához, majd 1990-ben visszanyerte önállóságát. Nem rendelkezik önálló anyakönyvvezetéssel.

Alsóhatár 1960-ig Alsószeli szerves része. A monda szerint Alsóhatár volt a falu ősi, első települési helye. Főleg gazdasági problémák miatt önállósították.

Királyrév a 15. században még Szent Mihály puszta néven szerepelt. A század végén a környéken kószáló német hadak teljesen feldúlták, elpusztították. Újjáépítéséről a 18. század végéről vannak írásos adataink.

Kismácséd első írásos említése 1326-ból származik. A kisközség 1986-ig önálló közigazgatási egységként létezett. Diószeg várossá nyilvánítása volt az a tényező, amely szükségessé tette e településnek a városhoz való csatolását.

Nové Osady telepes községet 1927-ben hasonló céllal hozták létre, mint egykét évvel korábban Štefánikovót: felügyelni az itt élő magyarság revíziós törekvéseire, és megbontani a magyar településrendszer egységét. A település 1937-1938 között Nagyfödémeshez tartozott. 1945-1951 között Švehlovo néven, majd ismét Nové Osady néven 1976-ig önálló kisközségként szerepelt. Ekkor közigazgatásilag újra Nagyfödémeshez csatolták. Ez a jelenlegi állapot is.

Újhelyjókát, amelyet 1553-ban említenek először írásos emlékeink, szintén 1960-ban csatolták Jókához.

Alsó- és Középcsöpönyt a Szlovák Köztársaság idején, 1944-ben csatolták közigazgatásilag Szeredhez; Felsőcsöpönyt pedig, amelyről az első írásos emlékek 1431-ből valók, 1964-ben. Egyébként 1971-1990 között Alsószerdahely is Szeredhez tartozott.

Szentharaszt község 1957-ben önállósult, Semptéből szakadt ki; Szent Haraszt néven emlegették krónikáink.

Szenckirályfához már 1863-ban hozzácsatolták Apácakörmöst, 1943-ban, a visszacsatolást követően pedig Papkörmöst. Egyházfa, Egyházfalva, sőt Hasvár néven is szerepelt közigazgatási rendszerünkben. A községhez 1943-ban csatolták Pénteksúrt. Önálló kolóniaként 1923-ban alakult.

Hurbánfalva 1956-ban önállósult oly módon, hogy a Somorjai járásbeli Nagymagyarból (Rastice) szakították ki.

Gány már 1113-ban lakott település. 1956-ban összeházasítják Barakonynyal, s 1961-ig Brakoňská Gáň néven szerepelt. Ezt követően a Gány nevet viseli.

A közigazgatásilag Felsőszelihez tartozó település, Körtvélyes - előzőleg Körtvélyesmajor - 1946-ban keletkezett belső telepítés útján. Miavai és környékbeli szlovákok települtek ide.

Az alábbiakban azoknak a településeknek a nevét soroljuk fel, amelyek az Árpád-korban még szerepeltek írásos emlékeink valamelyikében, de a későbbi10