L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások

mit szoktak ilyenkor a szalagra íratni mások, s mindenki igyekezett ehhez a helyi szokásrendhez alkalmazkodni. A második világháborút követően a koszorúkat Rozsnyón, a Közszolgáltatások Házában (Dom služieb) rendelték. Az itt megrendelt összes koszorút egyszerre szállították ki a temetés napján. Ezek a koszorúk általában ovális alakúak voltak, s művirágból készültek. Gyakran készen is voltak, csupán a szalagokat kellett megrendelni. Lehetőség volt fenyőgallyakból, mű- és élővirág kombinációval is készíttetni koszorút. Az élővirág általában szegfű volt, mégpedig fehér vagy piros, a gerbera később terjedt el és vált közkedveltté. Az 1989-es rendszerváltást követően megnőtt a választék, amely a formát is érintette. Többen nem koszorút, hanem nagyobb csokrot készíttetnek fenyőgallyal kombinálva különféle virágokból. A tobozból készült kisebb koszorú különböző fajtái is elterjedtek. A rudnaiakat ma általában az egyik faluból származó asszony Molčan Michalné, szül. Cirbusz Katalin és férje, Molčan Michal által alapított Molčan temetkezési vállalat látja el virágokkal és koszorúkkal. Az itt megrendelt koszorúkat ki is szállítják Rudnára.

A hozzátartozók felkeresték a papot, hogy felkérjék a búcsúztatásra és megbeszéljék a halotti búcsúztató szövegét, elsősorban azt, hogy kiktől és milyen sorrendben búcsúztassa a halottat. A papnak vagy elmondták, vagy pedig előzetesen papírra röviden leírták az elhunyt életrajzát. Azt is meg szokták beszélni, hogy milyen tulajdonságait emelje ki beszédében.

A polgári temetések esetében a helyi nemzeti bizottság dolgozóival, illetve később a Polgári Ügyek Testületének (PÜT) tagjaival beszélték meg a temetés részleteit (e testület tevékenységével később egy külön fejezetben bővebben is foglalkozom majd).

1994-től a temetéssel kapcsolatos intéznivalókat a már fentebb említett Molčan temetkezési vállalat bonyolítja le, ami azt jelenti, hogy a koporsó bebiztosításától kezdve a halott kiszállításáig mindent elvégez a hozzátartozó helyett, beleértve legtöbbször a halott búcsúztatásának intézését is. A temetés napján a Rudnán a temető mellett lévő virágüzletüket is kinyitják, ahol a virág mellett koszorút is lehet vásárolni. A nyitvatartás idejéről a helyi hangosbeszélő segítségével tájékoztatják a lakosságot.

A temetéssel kapcsolatos valamennyi szervezési feladatot, amelyek a helyi ravatalozó üzemeltetésével függnek össze a temetést megelőzően és alatt a községi hivatal alkalmazottai - beleértve a polgármestert is - intézik. Ez mind az egyházi, mind a polgári temetések esetében így van.

A megmosdatott és felöltöztetett halottat a halotti lepedővel letakarták, s ha meghozták a koporsót, akkor a ravatalra helyezték. A halotti lepedő ekkor az elhunyt alá került a koporsóba. Ezt a lepedőt recés lepedő-nek nevezik, s lényegében egy nagy lepedőnek a fele, amelynek egyik részével a szülőágyat takarták le, a másik fele pedig halotti lepedőként szolgált. Egyik adatközlőm - id. Juhász Ferencné - tulajdonában lévő lepedő eredeti mérete 2, 90 x 4 m volt, vagyis a halottat egy 145 x 200 cm-es darabbal takarták le. A lepedő széle csipkével volt körülvarrva. Egy másik adatközlőm is megvarrta magának a halotti lepedőt:

65