L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások
hogy autóval, mer ugye ő sofőr vót. Oszt akor hozám fordult: ...-t a bufetól fejeb ne tesék ereszteni, a bufetól fejeb magába nem mehet, csak akor, ha anyuka is vele van. Se Rozsnyóra, se sehova, csak amikor én vele vagyok. Megkérdeztem, hogy miért, mer úgy gondoltam magamba, hogy csak nem féltékeny? Hát azt mondja, hogy tecik tudni, hogy szokot az álom megfordítva is bekövetkezni. Mivel ő azt álmota, hogy ő meghalt, oszt... özvegy marat, ától tartót, hogy az álom fordítva fog bekövetkezni, fog meghalni. Mer ha az bekövetkezik, én rögtön megölöm magam, monta. Ez két hétel a halála élőt vót. No de oszt folyatata, mer ... nem hagyot neki békét, oszt kérdezte tőle, hogy én utána sokára haltam meg? Azt felelte neki, hogy igen, sokára. Ot is úgy vót, mint a földön. Ot is párt kelet választani. Nem ászt monta, hogy feleséget, hanem azt, hogy párt. Hát én elém is álítotak, egy csoportot, de tudod, ot a jóság szerint vótak a csoportok álitva. De én kijelentetem, hogy én nem választok magamnak párt, mer nekem nem kel más, csak Te. Hát azt monták nekem, hogy három napon belül elhoznak nekem. De én azt montam nekik, hogy ne, te csak élj. " Ezt így szépen nyugotan beszélte... nem egyezet bele, hogy ...-t elvigyék neki. De tudod, nem atak nekem, monta. Akor se, amikor meghalta!, sokára. Én se vótam rósz, de te job vótal, téged az angyalok közé soroltak. Ezt így monta. De oszt akor felugrót, átölelte a válamat oszt monta, hogy: “anyuka megőrizte ...-t, hát most is anyukára bizom, ne tesék őt sehova engedni, csak ha anyuka is vele van. " Féltete őt, hogy nehogy baja történyen. Oszt meg ő halt meg szegény. ❖ Amikor Icánk meghalt, álmotam, hogy temetőbe jártam a halotak közt a főd alat. Én is halót vótam, oszt mentem látogatni a koporsóba azokat, akiket ismertem. Oszt gondoltam, elmenyek hozája is [a testvéréhez - L.J.I. megj.]. És bekövetkezet a halál. ❖ Amikor a bátyám meghalt Berzétén úgy három ével ezelőt, akor écaka, reget fele álmotam, hogy eljött tőlem elbúcsúzni a bátyám, hogy elmegy valahova meszire, sokáig nem fogom őt látni. Hát jöt búcsúzni. Olyan lépcsők vótak ot, még ara is emlékszek, hogy ot ült. Ot szórakoztunk. Akor telefonáltak, hogy aba az órába, akor, amikor én ezt álmotam, akor halt meg. ❖ Álmotam vele, emlékszek rá, pedig már húsz éve. Meghalt, becsavarták a lepedőbe, oszt úgy viték. Montam is neki. hogy mit álmotam. Aznap péntek vót, montam is neki, ő meg monta, hogy: Nem is menyek autóval szombaton, mer mama rémeket lát. Én montam neki: Fiam, amit én megálmotam, még mindig betejesedet. Oszt szombaton nem is ment az autóval sehova, csak vasárnap. Oszt vasárnap meg is halt, úgy ahogy megálmotam. Ha álmodok halotakal valamit, a családban mindég meghal valaki. Egyik római katolikus szlovák adatközlőm is megálmodta, hogy a fia meg fog halni. Ő az álmában öt koporsót látott, s az egyik a fiáé volt. A cigányok között is ismert ez a hiedelem: Anyám sokszor monta, hogy, joj, fiam álmotam, azt álmotam, hogy valaki meghalt. Oszt legtöbször meg is halt valaki a családból Anyám eztet igen sokszor monta. 39
