L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
1. Bevezetés
A községben szlovák tanítási nyelvű óvoda és iskola (1-4. évfolyammal) működik. A magyar tanítási nyelvű iskola az 1970-es évek első felében, s azt megelőzően néhány esztendővel a magyar óvoda szűnt meg. A mostani szlovák iskolába látogató gyerekek száma is drasztikusan csökkent az 1990-es években, mivel a faluban rendkívül alacsony a születések száma. 1.2. A Rudnán végzett néprajzi kutatások rövid áttekintése Tudomásom szerint első alkalommal az 1950-es években végeztek a faluban komolyabb néprajzi kutatómunkát. Ekkor a Szlovák és a Magyar Tudományos Akadémia közti együttműködés keretében egy hosszabb ideig tartó néprajzi kutatás folyt itt és a szomszédos Kőrösben. Több neves néprajzkutató: Barabás Jenő, Boross Marietta, Manga János, Vajkai Aurél, valamint a hazai Michal Markuš kutatott a községben. Az itteni gyűjtés eredményeit elsőként az Adam Pranda által összeállított, Gemer c. sorozatban szlovák nyelven publikálták. Boros Marietta a gazdálkodási rendszer alakulásáról Rudnán 1866-1951 között (Borossová 1976), Michal Markuš Rudná és Kőrös népi táplálkozásának hagyományairól (Márkus 1976), valamint Vajkai Aurél Rudna népi építészetéről (Vajkai 1976), majd később Manga János a rudnai és körösi ünnepi szokásokról (Manga 1981) jelentetett itt meg tanulmányokat. A budapesti Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárában az említett kutatóktól származó rudnai gyűjtés anyagában található néhány, a temetkezéssel és halállal kapcsolatos hiedelmekre vonatkozó adat, a fotótárban pedig Boross Marietta és Vajkai Aurél Rudnán készült fényképei között van egynéhány, amely a temetőn készült. Ezek a felvételek számomra nagyon értékesek, ugyanis ezeken olyan sírok szerepelnek, amelyeken a ma már a rudnai temetőn nem létező sírjelek - fejfák és a lapos kövek - nagyon jól kivehetőek. Mivel a fotók egy része Mindenszentek alkalmával készült, más fontos információval is szolgálnak. A községben megfordultak a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem munkatársai is. Az Ujváry Zoltán által elindított Gömör-kutatás (vő. Ujváry szerk. 1991) eredményeként született Gömör Néprajza sorozat köteteiben Kotics József a gömöri népi méhészkedésről (Kotics 1988), Zsupos Zoltán pedig Dél- Gömör gyűjtögető gazdálkodásáról (Zsupos 1987) szóló köteteiben rudnai adatokat is beledolgozott. Utóbbinak a 18-19. századi gömöri történeti néprajzi forrásokat közreadó munkájában is találunk Rudnára vonatkozó adalékokat (Zsupos 1994). 1.3. A gyűjtés és az anyagközlés módjáról Évekkel ezelőtt, családlátogatásaim alkalmával kezdtem dokumentálni szülőfalum temetőjének sírfeliratait. Közben rájöttem, hogy ennek így nincs nagy értelme, ha nem írom le részletesen az egyes sírok jellemzőit. Tehát ezt az elvet követve számozott sorrendben leírtam a temető összes sírfeliratát. Munka közben született meg az elhatározás, hogy mindehhez összegyűjtöm a falu temetkezé-23
