L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

4. A temető

A sírok, pontosabban a sľrjel mellé a század elején is szokás volt futórózsát ültetni. Még ma is nagyon sok sír fejénél látni rózsabokrokat, de arra is van példa, hogy időközben kivágták. Kedveltek voltak a puszpángbokrok is, ezeket általában a sír köré, vagy pedig a négy sarkára ültették. Ritkábban, de fenyőt is ültettek, azonban ezeket mára már szinte mindet kivágták, s ma csupán néhány sírnál látni. Megjelentek viszont az edénybe ültetett kisebb fenyőfák. Az 1989- et követő időszakban terjedt el a tujafa (pl. egy fiatalon elhunyt férj sírjának bal oldalán több is sorakozik - 212. sz. sír).

Ahogy azt már fentebb is megjegyeztem, a század második felében egyre nagyobb figyelmet fordítanak a sírok gondozására. A gyep-szélű sírok egyre ritkábbak, így a fű levágása és a gyomlálás mellett egyre nagyobb gondot fordítanak a síremlékek tisztítására is. A körülbetonozott sírokat és a beton síremlékeket súrolókefével szokták letisztítani. Erre általában tavasszal került sor, de manapság már mindenszentek előtt is sokan ezt teszik. A kripták fedőlapját és magát a síremlékeket is tisztítják, többen ezt évente kétszer is végzik. Valamilyen tisztítószerrel lesúrolják, aztán ápolószerrel kenik be. A márvány és más anyagból készült síremlékeket nedves ronggyal szokták letisztogatni, amelyet sokan kefével együtt év közben is kint tartanak a temetőn, hogy ha a síremlék bepiszko-45. Fóliával burkolt művirágcsokor mindenszentek után (L. Juhász Ilona felv., 2000)

235