L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

4. A temető

az elhunyt első feleségét is Krupinszky István és második neje még életükben elkészíttették. A 114. számú síremlékről egy korábban ott lévő, három soros feliratot később levésettek. Hogy ebben a három sorban mi állt, már egyetlen adatközlő se tudta megmondani. A két síremlék felirata alapján nem lehet megállapítani, hogy melyik sírban nyugszik a férj a valóságban, hiszen mindkét síremléken a felirat és a fénykép is ugyanaz, így ez a jelenség az idegeneknek is mindig fejtörést okoz. A falubeliek sem értették, miért döntött a házaspár úgy, hogy a férj fényképe kétszer szerepel, de magyarázatot nem kaptak kérdésükre.

4.7.6. A sírjelek szimbolikája

A temetőn leggyakrabban előforduló szimbólumok vallási témájúak. A katolikus vallásúak síremlékéről viszonylag ritkán marad el a kereszt valamilyen ábrázolása. Sok esetben maga a különféle anyagból készült síremlék kereszt formájú. Bizonyos esetekben a kereszt a síremlék egyik alkotóeleme, előfordul azonban más színű betétként is sírkövön, leggyakrabban fehér márványból, de fekete színű is lehet. Gyakori a síremléken a fémből készült, korpuszai ellátott kis fémkereszt. Vésett, festett formában is találkozhatunk vele, de sok esetben a síremlék melletti mécsestartó üvegén is ott van, s nem csupán a katolikus vallású elhunytak esetében. Figyelemre méltó, hogy ilyen mécsestartókat a református és katolikus sírokon is láthatunk.

A másik leggyakoribb vallási szimbólum a kehely, amelyet vagy rávéstek a síremlékre, vagy pedig fehér márványbetétként van jelen. Néhány esetben festett változatával is találkozunk, egy esetben pedig fémből készült domborműszerű szimbólumként van jelen (343. sz. sír). A kelyhet az evangélikus és a református síremlékekre egyaránt felvésték.

Nagyon gyakori a foglalkozásra utaló szimbólum, a bányászjel. Két-három kivételtől eltekintve minden bányász sírkövére rávésték, ráfestették. A bányászjel mellett néhány esetben a bányamécsest is ott találjuk, mint pl. a 332, 333. és 361. sz. sírok esetében. Más foglalkozásra utaló szimbólum nem szerepel egyetlen síremléken sem. Ha bányász volt az elhunyt, akkor a síremléken elsősorban a bányászjel szerepel, de előfordul, hogy megjelenik mellette a felekezeti hovatartozásra utaló szimbólum is. A század második felében állíttatott síremlékek alapján megállapíthatjuk, hogy a foglalkozásra utaló szimbólumot a második világháború után fontosabbnak tartották, mint a vallásit.

Találkozunk olyan esetekkel is, amikor az említettek mellé még más szimbólumok is odakerülnek. Leggyakrabban a szomorúfűz (bármelyik felekezetnél), a rozmaringág, pálmalevél a kinyílott rózsa, vagy pedig a rózsabimbó. Ezek variációja nagyon változatosan van jelen. A síremlékeken szereplő fényképek, vallási szimbólumok, vagy maga a bányászjel is általában két rozmaring-, illetve pálmaág közé kerül. A két ágat masni köti össze, de a masni szerepel a nagyobb, különálló pálmaágakon is. Ez utóbbiak nagyon gyakoriak, elsősorban a nagyobb téglalapból és keskenyebb hasábból álló síremlékeken.

231