L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

4. A temető

az elhunyt első feleségét is Krupinszky István és második neje még életükben elkészíttették. A 114. számú síremlékről egy korábban ott lévő, három soros fel­iratot később levésettek. Hogy ebben a három sorban mi állt, már egyetlen adat­közlő se tudta megmondani. A két síremlék felirata alapján nem lehet megálla­pítani, hogy melyik sírban nyugszik a férj a valóságban, hiszen mindkét síremlé­ken a felirat és a fénykép is ugyanaz, így ez a jelenség az idegeneknek is min­dig fejtörést okoz. A falubeliek sem értették, miért döntött a házaspár úgy, hogy a férj fényképe kétszer szerepel, de magyarázatot nem kaptak kérdésükre. 4.7.6. A sírjelek szimbolikája A temetőn leggyakrabban előforduló szimbólumok vallási témájúak. A katolikus vallásúak síremlékéről viszonylag ritkán marad el a kereszt valamilyen ábrázo­lása. Sok esetben maga a különféle anyagból készült síremlék kereszt formájú. Bizonyos esetekben a kereszt a síremlék egyik alkotóeleme, előfordul azonban más színű betétként is sírkövön, leggyakrabban fehér márványból, de fekete szí­nű is lehet. Gyakori a síremléken a fémből készült, korpuszai ellátott kis fémke­reszt. Vésett, festett formában is találkozhatunk vele, de sok esetben a sírem­lék melletti mécsestartó üvegén is ott van, s nem csupán a katolikus vallású el­hunytak esetében. Figyelemre méltó, hogy ilyen mécsestartókat a református és katolikus sírokon is láthatunk. A másik leggyakoribb vallási szimbólum a kehely, amelyet vagy rávéstek a síremlékre, vagy pedig fehér márványbetétként van jelen. Néhány esetben fes­tett változatával is találkozunk, egy esetben pedig fémből készült dombormű­szerű szimbólumként van jelen (343. sz. sír). A kelyhet az evangélikus és a re­formátus síremlékekre egyaránt felvésték. Nagyon gyakori a foglalkozásra utaló szimbólum, a bányászjel. Két-három ki­vételtől eltekintve minden bányász sírkövére rávésték, ráfestették. A bányászjel mellett néhány esetben a bányamécsest is ott találjuk, mint pl. a 332, 333. és 361. sz. sírok esetében. Más foglalkozásra utaló szimbólum nem szerepel egyetlen síremléken sem. Ha bányász volt az elhunyt, akkor a síremléken első­sorban a bányászjel szerepel, de előfordul, hogy megjelenik mellette a felekeze­ti hovatartozásra utaló szimbólum is. A század második felében állíttatott sír­emlékek alapján megállapíthatjuk, hogy a foglalkozásra utaló szimbólumot a második világháború után fontosabbnak tartották, mint a vallásit. Találkozunk olyan esetekkel is, amikor az említettek mellé még más szimbó­lumok is odakerülnek. Leggyakrabban a szomorúfűz (bármelyik felekezetnél), a rozmaringág, pálmalevél a kinyílott rózsa, vagy pedig a rózsabimbó. Ezek vari­ációja nagyon változatosan van jelen. A síremlékeken szereplő fényképek, vallá­si szimbólumok, vagy maga a bányászjel is általában két rozmaring-, illetve pál­maág közé kerül. A két ágat masni köti össze, de a masni szerepel a nagyobb, különálló pálmaágakon is. Ez utóbbiak nagyon gyakoriak, elsősorban a nagyobb téglalapból és keskenyebb hasábból álló síremlékeken. 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom