L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
4. A temető
feliratai héber, illetve magyar nyelvűek voltak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a szomszédos Rekenyeújfalu temetője mellett ma is ott sorakozó zsidó vallású Lissauer család síremlékeinek felirata is héber, majd magyar, csupán a második világháborút követően állíttatott síremléken szerepel szlovák felirat. A sírban egy koncentrációs tábort túlélt családtag nyugszik. A század utolsó évtizedében készült síremlékekről fokozatosan eltűntek a római számok és egyre gyakoribbá váltak az olyan feliratok, amelyeken az elhunyt neve nem csupa nagybetűből áll. Versek, feliratok. A síremlékeken szereplő verseket, illetve feliratokat a hozzátartozók vagy valamelyik, a temetőn található síremlékről vették, vagy pedig egy másik község temetőjében látott verset, illetve feliratot jegyeztek fel, s vésették fel ők is. A Korčok Gusztáv szlovák nyelvű sírfeliratát például a feleség a kassai temető egyik sírjáról vette (329. sz. sír), s amikor a szülei is elhunytak, az ő síremlékükre (20. sz. felirat, 330. sz. sír) ugyanennek a feliratnak a magyar nyelvre lefordított változata került, amit egyébként maguk a hozzátartozók fordítottak le. Figyelemre méltó, hogy polgári temetéssel eltemetett személyek sírfeliratai között is vannak vallásos témájúak (pl. a községben polgári temetési szertartással legelsőként eltemetett síremlékén is a túlvilág! találkozásra utaló felirat szerepel - 377. sz. sír). Az 1989-es rendszerváltást követően nem nőtt meg a vallási témájú sírfeliratok száma. A nevek írásmódja. A síremlékeken a nevek becézett formáival is találkozunk. A gyereksíroknál kivétel nélkül mindenhol (pl. Sanyika, Jánoska, Imike, Magduska, Vieruska stb.), a kiházasítatlan fiatalok esetében csupán egy fiatal lány (362. sz. sír) esetében (itt az Ida Iduska változata jelenik meg), a fiúknál viszont nem fordul elő. Idősebbeknél a becézett alak nőknél fordul elő, a férfiaknál nem. A házaspároknál az Erzsébet név Betty (53. sz. sír), valamint Böske (228. sz. sír) becézett alakja szerepel. A 150. sz. síremlékre pedig az Irén becézett alakja, az Irénke került rá. Egy hatvanéves korában elhunyt nő síremlékén a Darina Darinka becézett formája jelenik meg. Egy házaspár magyar nyelvű sírfeliratán az Etel név szlovák változata, az Etela szerepel (139. sz. sír). A férfineveknél egy olyan esettel találkozhatunk, amikor az elhunytnak két keresztneve van - István-László (138. sz. sír). Megjegyzem, hogy az elhunytnak két fia van, az egyiket Lászlónak, a fiatalabbikat pedig Istvánnak hívják. A vezetéknevek minden esetben egytagúak és egyetlen esetben sem található utalás arra, hogy az elhunytnak milyen foglalkozása volt. Amint arról a A sírjelek szimbolikája c. alfejezetben még szó lesz, a bányászok síremlékeire ritka kivételtől eltekintve rákerült a bányászjel. A leggyakrabban előforduló vezetéknevek: Kerekes, Kiss, Nagy, Burdiga és a Dobos. A férfi keresztnevek esetében a leggyakoribb a László, János, József, Ferenc, István, Lajos és az András, a női neveknél pedig a Mária, Erzsébet, Jú-221
