L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
4. A temető
Iád mellé temessék el őket. Ezen személyek urnáját az elhamvasztás után a családi sírba, vagy pedig a mellé külön helyezték el. A 7. számú sírba 1993- ban az ott nyugvó szülök lányának, Konopka Jánosnénak és férjének, Konopka Jánosnak (ő dobsinai származású volt) az urnája került, akik Ózdon laktak. Az volt a kívánságuk, hogy ha mindketten meghalnak, hozzák el urnájukat onnan és a szülők sírjába helyezzék el földi maradványaikat. Miután letelt a sírhelyért kifizetett idő az említett város temetőjében, kívánságukat 1993-ban az unokaöcs, Szopko András teljesítette, aki a nagyszülők sírjára ráhelyezte azt a márványtáblát is, amely eredetileg az ózdi temetőben volt. A Gonosz család hozzátartozói is Magyarországon, Gyöngyösön laktak, az ő kívánságuk is az volt, hogy urnájuk haláluk után a rudnai temetőben, a szülők sírjában legyen elhelyezve. Az urnát 1973-ban a szűkebb család jelenlétében szertartás keretében temették el, az evangélikus esperes vezette a gyászszertartást (159. sz. sír). Van arra is példa, hogy a Rozsnyón lakó rudnai származásúak is a községben temetkeznek (pl. 306. sz. sír). Nyugszanak azonban a temetőben olyan személyek is, akik nem rudnai származásúak, csupán rokoni látogatáson jártak itt, s betegség, vagy valamilyen szerencsétlenség következtében itt lelték halálukat. Ilyen pl. a 65. sz. sírban nyugvó, vízbe fulladt fiatalember, Richard Girmon, vagy pedig egy Svit melletti településen lakó, hirtelen betegségben elhunyt hatéves kislány, Burger Magduska esete is (135. sz. sír). Ezek sírját a Rudnán lakó rokonok gondozzák. 4.7. Sírjelek 4.7.1. Katolikus sírjelek 39. Temetőrészlet télen (1955, Vajkai Aurél. Néprajzi Múzeum, Bp. F-230 418) 211
