L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások
Boross Marietta 1956-os gyűjtésében is találtam egy, a kulcsos kisasszonyok kilétére vonatkozó adatot, amely egy, akkor 64 éves adatközlőtől származik: A régi bányákból, amik be vannak omolva, kulcsos kisasszonyok jönnek ki és ezek azok a lányok, akik akkor menekültek a bányába, amikor a tatárok itt jártak. De beomlott a bánya és kijönni már nem tudtak. Ragyogó kulcsot azért hordanak maguknál, hogy ha valaki elveszi, akkor ők felszabadulnak. Az erdőn kihálják fel, sok ember mondta már a faluba, láttam a kulcsos kisasszonyokat, aranykulcs ragyog a kezükbe. Mostani gyűjtésem során lényegében minden korosztályhoz tartozó adatközlőm ismerte a történetet: Én is halotam, hogy a 'kulcsos kisaszony' is jár a Csetneki patakban, a bányában tűnt el. Most már nincs meg a bejárat, de régen még be lehetet meni. ❖ A kúcsos kisaszony az ot vöt a csetneki patakba, úgy halotam, a régi bányánál szokot megjeleni. De már úgy tudom, hogy nincs meg az a bejárat, mer hogy beszakat már. Féltek is ara meni, még napal is, de inkáb este szokták látni. Hogy olyan arany kúcs vöt a kezébe, oszt azt rázta. Azt halotam gyerekoromba, hogy a tatárok vagy a törökök elől mentek be a bányába valami jányok, nem is tudom már pontosan, oszt hogy ot rájokszakat a bánya, oszt meghaltak. Ház azoknak a szelemei talán ezek a kisaszonyok. Azoknak, akik ot meghaltak valamikor. Én nem látam, de beszélték, hogy ot a Csetneki patakba tőben láták, meg talán azt is beszélték valamikor, úgy is halotam, hogy az erdőn is máshol. De már nem emlékszek, hogy hogy is monták akor pontosan. ❖ Az anyósomék emlegeték, hogy mindig féltek, ha a Csetneki patak fele mentek, mer ot aba a bányácskába vöt a kulcsos kisaszony. De oszt a kíváncsiság csak vite őket ara, de oszt mindig viszaszalatak, mer féltek tőle. Monták tőben, hogy ot a bányánál ált egy gyönyörű kisaszony, aki egy kulcsot tartót a kezébe. Mindig féltek az új falusiak is ara járni. Az aszonyok is csak úgy iparkotak haza, mer vöt nekik főgyök it a telepi útnál is Hát csak úgy sietek haza, míg világos van, nehogy kigyöjön a kulcsos kisaszony. A fej nélküli lovas és a fehér ló. Ugyancsak a Csetneki patak nevű határrésszel kapcsolatos egy másik hiedelemmonda is, amely szerint a régi bányából egy fej nélküli lovas szokott este kijönni fehér lovon, a fejét a hóna alatt tartva, és az arra gyalogosan elhaladó embereket kisérgetni szokta. Néhány évtizede még nagyon sokan jártak gyalogosan ezen az útszakaszon. A század első felében a rudnai bányában dolgozó rekenyeújfalusi bányászok is erre jártak. A Rekenyeújfaluból származó, szlovák adatközlőm a következőképpen hallotta a történetet: A Csetneki patakba ot a régi bánya környékén igen sokszor láták a fehér lovon a lovast. Kísérte a legényeket a Csetneki patakba, akik gyötek Újfaluba, vagy Újfaluból, meg a bányászokat is. A fehér lón egy ember vót fej nékül. Mindig mon-173
