L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások

Körülbelül úgy a hatvanas évektől csinálnák tőben Is koszorút a faluba mindszent­re. Az öreg Rencsok Sándor bácsi csinált először, ő kezte el csinálni a koszorú­kat, nála lehetet rendelni, meg a piacra is hordta. Azután oszt mások is tőle láták, hogy hogy kel csinálni, oszt ők is étkezték, azután már nem a sirba szurkálták, ha koszorút vitek. Később (mind a mai napig) már nem a síron rakják ki a koszorút, hanem előző­leg otthon készítik el a következőképpen: az erdőn gyűjtött mohát vékony drót­tal egy csomóba összekötik, majd ebbe beleszúrják a kis botocskára előzőleg dróttal felerősített virágot és a szintén az erdőn gyűjtött fenyőgallyakat. Akadnak olyanok is, akik moha helyett egy polisztiréndarabba szúrják a virágokat és a gallyakat. A művirágokat a közepére, a fenyőt pedig köré. Gyakran tesznek a művirághoz szántott dísznövényt is. Nagyon kevesen olyan szabályos kör alakú koszorúkat is készítenek, amelyeket a kisebb fenyőgallyak egymás fölé erősíté­sével alakítanak ki. Ezután kerülnek rá a virágok. Ritkább esetben szoktak a ko­szorút készíteni élő krizantémokkal is. A sírok díszítésénél a krizantém mindig meghatározó szerepet játszott, főleg azóta, hogy megjelentek a szép nagy virágú kitermesztett fajták. Mindenszentek előtt többen is foglalkoztak krizantémtermesztéssel, amelyet aztán eladtak a fa­luban. A sírokra a koszorúk mellett krizantém is került a vázába. Adatközlőim úgy emlékeznek, hogy Szőllős Józsefné foglalkozott először a nagyvirágú krizan­témok termesztésével, ő árusította is ezeket. Később többen is követték példá­ját. A krizantémtermesztés mind a mai napig folyik a faluban, mert jelenleg sok­kal több virágot használnak fel a sír díszítésére, mint azelőtt. Manapság azon­ban már nem csupán a nagy fehér krizantémokat termesztik, hanem sok más vállfáját is egészen a legapróbb virágúig. A színük is változatos, vannak köztük citromsárgák, narancssárgák, bordók stb. Az újabb fajták az 1989-es rendszer­­váltást követően terjedtek rohamos gyorsasággal. Ma már senki sem készíti úgy a koszorút, hogy a földbe szurkálja, hanem már készen otthonról viszi. A beton­lappal fedett sírok esetében ez megoldhatatlan is lenne. A koszorúkat legtöb­ben már mindenszentek előtt egy-két nappal elkészítik, de akadnak olyanok is, akik már egy héttel előtte. A művirágot Rozsnyón vásárolják, a fenyőgallyakat pedig az erdőről hozzák. Általában mind a fedett, mind a fedetlen sírokat is kör­berakják fenyőgallyakkal. A vágott krizantémokat vázákba, vagy nagyobb befőt­­tesüvegbe rakják. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom