L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások
Mindig monták az öregek a gyerekeknek, hogy nemhogy a másnak a sírjáról leveszed a gyertyát, vagy valamit, mer megfog téged az a halót. Hogy a felnőttek sem tartják magukat ehhez a tilalomhoz, mi sem bizonyítja jobban, hogy a temetőn az utóbbi esztendőkben nagyon elszaporodtak a lopások. Legtöbbször vázák tűntek el a sírokról, de a vágott virágcsokrot is ugyanúgy elvitték. A nyolcvanas években terjedt el jobban a kriptába való temetkezés szokása, valamint ekkor kezdték lefedni az addig fedetlen sírokat is. Mivel ezekre már nem lehet élővirágot ültetni, vázákat vittek rájuk. Adatközlőim elmondása szerint a lopások most is gyakoriak, akár virágról, akár vázáról van szó. Többen is hallottak arról, hogy a sírról lelopott virágot aztán Rozsnyón a piacon árulták: Beliről a vázát is elopták a temetőn, most már nem félnek, hogy kísérteni fogja őket a halót. Nem szabad mondani, hogy meghalni sincs idom. Gyakran hangzik a nagyon elfoglalt emberek szájából a meghalni sincs időm vagy az annyi a dolgom, hogy meghalni sincs időm szólás. Idősebb adatközlőim szerint, ezt nem szabad mondani, mert akkor meghalhat az illető. Azáltal ugyanis, hogy ezt mondja, kihívja a sorsot maga ellen. Egyik adatközlőm példát is mondott erre, hogy amikor az egyik környékbeli faluban kimondta valaki ezt a mondatot, rövid időn belül meg is halt: Hallottam olyanról, hogy ecer amikor valaki monta, hogy meghalni sincs időm, mingyár meg is halt, de az nem it Rudnán vót, de hogy hol már nem tudom, csak halotam ecer valakitől. 2.10. Gyász A falu íratlan normái szerint a gyász ideje a legközelebbi hozzátartozó, azaz házastárs, szülő, valamint gyerek esetében egy év volt. A testvért egy fél évig illett gyászolni, az anyóst és az apóst pedig három hónapig. Az özvegy egy éven belül nem mehetett férjhez, illetve nem nősülhetett meg, mert akkor a szájára vette a falu. Még abban az esetben is megszólták az özvegyembert, ha több gyereket nevelt, ő is csak egy év múlva vihette a házhoz hivatalosan a mostohát. A gyászidő letelte előtt nem illett lakodalmakban és más zenés szórakozásokon (pl. bálokon) részt venni. Abban az esetben viszont nem szólták meg, ha a gyászidő letelte előtt a közeli rokon esküvőjére elment, azonban a lakodalomban nem vett részt. Akkor sem vették szájukra, ha a lakodalmi vacsorán részt vett, s ott is maradt egy ideig, azonban mulatnia, táncolnia nem volt szabad, mert azt már elítélték. Ha viszont valaki hosszabb ideig gyászolt, mint az általánosan elfogadott időtartam volt, akkor már rászóltak az illetőre, hogy vegye le a fekete ruhát, mert az ismét gyászt hozhat a családra, vagyis meghalhat valaki a családból: 137
