Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Csiki Tamás - Keményfi Róbert: A falu társadalmának és térszerkezetének néhány jellemzője a kapitalizmus korában (1848 - 1945)
Az egészségügyi viszonyokra jellemző, hogy a járásban működő körorvos csak ritkán juthatott el a faluba, magas szinten rekedt a csecsemő- és a gyermekhalandóság, amelyre, miként a születések gyakoriságára is, a következő táblázat utal 7 Házassági termékenység 1938 (fő és %) A férjes nők összes száma 290 42,1 I. Gyermektelen házasság 24 8,3 Egy született gyermekük van 37 12,8 Két született gyermekük van 58 20,0 Három született gyermekük van 40 13,8 Négy született gyermekük van 40 13,8 öt-tíz született gyermekük van 89 30,7 Tizenegy és több született gyermekük van 2 0,1 A született gyermekek összes száma 1044 Egy családra jutó születések átlaga 3,60 II. Élő gyermekük nincs 32 11,0 Egy élő gyermekük van 56 19,3 Két élő gyermekük van 77 26,6 Három élő gyermekük van 49 16,9 Négy élő gyermekük van 38 13,1 öt-tíz élő gyermekük van 38 13,1 Tizenegy és több élő gyermekük vanAz élő gyermekek összes száma 731 Egy családra jutó élő gyermekek átlaga 2,52 III. Élő gyermekek a születettek %-ában 70,0 2. táblázat Az adatok mutatják, hogy a születések száma az 1930-as években is igen magas szinten maradt (1938-ban a született gyermekek átlaga házasságonként 3,6 fő). Ugyanakkor a gyermektelen, majd ezt követően az egyetlen született gyermekkel rendelkező családok aránya a legalacsonyabb, ezzel szemben a családok több mint 30%-ában 5-nél több gyermek született. Születésszabályozásról tehát nemigen beszélhetünk (mivel az 1930-as években Kisgéresen a törpebirtokos parasztság, illetve a mezőgazdasági munkásság dominált, az egykézés - ami inkább a birtokos parasztság körében terjedt - sem volt „indokolt”), s a gyer7MSK108. k. 72. 93
