Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)

Tamás Edit: Kisgéres népességének történeti statisztikája (XVIII - XX. sz.)

Fényes Elek (1807-1876), a XIX. század kiváló statisztikusa az 1830-as évek­től több művében foglalkozott Magyarország statisztikai, földrajzi és történelmi viszonyaival. Műveiben talán ő írja le leghitelesebben a XIX. század közepének Magyarországát. Magyarország geographiaiszótára című, 1851-ben megjelent mun­kájában végigtekintette a településeket. Ebben feljegyezte a lakosok számát, meg­adta a felekezeti megoszlást, és nemzetiségi szempontból besorolta az ott lakó népességet. A kortárs, Viktor Hornyánszky10 Magyarországot leíró német nyelvű munkájában hasonló módszert követve, adataival igazolta Fényes eredményeit. Fényes Elek idézett munkájában a következőket olvashatjuk a faluról (1 kötet, p. 44.): „Kis-Géres, Magyarfalu, Zemplén vmegyében, Királyhelmeczheznyugatra 1/2 mfdnyire: 3 római kath., 1072 ref, 6 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Szán­tóföldje 906 hold, s bő termékenységű, rétje, erdeje kevés. F. u. többen." Eközben a megyében (711 fő/település), a Bodrogközben (579 fő/település) (Cigánd: 2019) tovább nő a települések átlagos nagysága, egyre népesebbek fal­­vaink. A század elején tapasztalt nagyarányú népességnövekedést az 1831-32- es első magyarországi kolerajárvány pusztításai mérsékelték. Ez és az ennek nyomán kitört „koleralázadás” eseményei közismertek. A Fényes Elek által közzétett adatok szerint Kisgéresnek kevesebb lakosa van, mint 1828-ban volt (Lelesz:1502 és Királyhelmec:1186 lakossága is csök­kent) 50 fővel, 4,4 %-kal csökkent a falu lakóinak száma. Viktor Hornyánszky munkája szerint 1108-an éltek a faluban, ami még mindig 23 fővel kevesebb, mint az 1828-as adatok. 1869: Az első népszámlálás 1869 új fejezetet jelent Magyarországon a népesség-nyilvántartásban. Ekkor tartották az első hivatalos népszámlálást. Ennek az egyéni adatlapjai fontos for­rásként hozzáférhetőek a Zempléni Levéltárban. A kérdőívek házanként, azon be­lül háztartásonként írták össze az állandó lakosokat. Ezek az iratok fontos infor­mációkat tartalmaznak a házakról, a hozzájuk kapcsolódó melléképületekről, az állatállományról és természetesen az ott lakókról. Az adatlapok feltüntették az összeírtak születési évét, helyét, vallását, családi állapotát, foglalkozását, írni­­olvasni tudását. Ezen adatok arról tanúskodnak, hogy tovább gyarapodott a megye lélekszáma (298136), népesebbek a települései (736 fő/település), azonban már jól megfigyel­hető területi különbségek vannak: egyes térségekben nő a lakosság száma, más­hol csökken. A bodrogközi területen növekvő népességet mutatnak a számok: Vajdácska: 1029, Tiszakarád: 1382, Zemplénagárd: 1904, Királyhelmec: 2075, Lelesz: 2169 a legnépesebbek. 10 Hornyánszky, Viktor: Geographicus Lexicon des Ungarn. Pest, 1864. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom