Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Pocsainé Eperjesi Eszter: Kisgéres vallási néprajza
keze alá tanulni jár 26 fiú, leány 30. Mind együtt fiú és leány 56. Ezek között más vallásra való egy sincsen. Az egyébb helységekben nincsen egy orosz korcsmárosnál több más valláson lévő. Ennek vagyok 2 fia, kik tanulhatnának, de nem taníttatja. A megnevezett számú tanuló fiú és leány gyermekek között olvasónál feljebbvaló még nincsen. Ezeken kívül az egyébb helységben lévő szüléknek gyermekei megvizsgáltatván és meg számláltatván, találtattak még olyan 7 esztendős és valamivel nagyobb idejű fiú gyermekek szám szerint 40, kik most oskolába nem járnak, de járhatnának, leány gyermekek 27, mind együtt 67. Ez a dolog megvizsgáltatván Így találtatott az Eklésia mostani prédikátora Pap József, Curátora Pap Mihály által. Kis Gères 1786. májusának 30-ik napján.”22 A presbiteri jegyzőkönyvekből értesülünk az iskola további történetéről. „1810: Új Tanuló ház csináltatását rendelik el. 1811 : Az Iskola a Rector Házzal edjütt elkészült, Szent András havának 10. napjára. Iskola szentelési ünnepséget tartottak. 1814: Prédikátornak és Rectornak szüksége van egy pincére. 1818: Iskolamesternek 6 évestől iskolába járó gyermektől egy véka tengeri .” Érdekes statisztikai kimutatásra akadtam az 1830. esztendőről. Az adatok között fel vannak sorolva azok a szülők, akik járathatnák gyereküket iskolába, de nem teszik. 34 fiú és 23 lány nem jár iskolába, 7-11 év közöttiek. 1857-ben az iskola továbbra is református népiskolaként működik, Ónodi István tanító vezetésével. Az 1859-es kimutatás szerint az iskolamester jövedelme a következő volt. „1. Tanítónak kész pénz fizetése nincs; 2. Szemes élet fizetése 10 köböl, 7 köböl gabona, 3 köböl búza; 3. Négy szekér széna; 4. 6 öl fa; 5. 12 hordó bor; 6. Évenkint 3 köblös föld haszonvétele.”23 1879-ben Székely Endre lett a falu tanítója, majd őt követte Nagy Sándor, aki 1910-ben 2 új osztályt és egy tanítói lakást építtetett. 1894-ben a tanító javadalma a következő volt: „1. Lakás, épületekkel ellátva, 2 vékás házikert; 2. Gyerekenként tiz itce bor helyett 2 koronát a házzal biró, házzal nem biró 5 itce bor helyett 1 koronát; 3. Minden külön kenyéren lévő gazda, zsellér vagy cseléd fizet 1/3 véka életet, egyik esztendőn gabonát, másikon búzát; 4.6-12 éves iskolaköteles gyermekért 4 koronát évente; 5. 4 szekér széna; 6. 50 korona szántásért; 7. Földadóját fizetik; 8. Marha legeltetésért; 9. Énekszó halottért.”24 Ebből a díjlevélből kitűnik, hogy a tanító ezután inkább több pénzbeni fizetést kap és egyre kevesebb természetbeni járulékot. Nagy Sándor utóda, Szabó Lajos az iskolát két tanerőssé fejlesztette. Karikás Róza lett a tanítónő. 1913-ban Szabó Lajos lemondott állásáról, és helyére Orosz József tanítót nevezték ki. 1916-ban a református iskola egy új tanteremmel bővült, és új tanítónő került a faluba: Sinkó Ilona. 22 Kisgéres Krónikája. Az önkormányzat tulajdona. 23 Református Kollégium Levéltára. Sárospatak. Egyházközségi Iratok. Kisgéres 1783-1932. R.A.III.5/4. 1859. 24Kisgéresi Egyház Irattára. Presbiteri Jegyzőkönyvek. 1894. 260
