Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Pocsainé Eperjesi Eszter: Kisgéres vallási néprajza
1824: Néhai Móré Ferencz hajadon leánya Borbála paráznaságon találtatván meg dorgáltatott, mint hogy megilletődés nélkül jött élőnkbe. 1835: Berta Mihálynak Éva leánya mint meg esett személy be szóllitatván bűnös tettéért, meg dorgáltatott, ki is meg esmervén tetemes vétkét, egész megtörődéssel a jobb élet gyakorlására ajánlotta magát. 1838: Borlopásért, házassági különélésért, paráznaságért, viszálykodó házaspárok életükért rendre megintettek. 1866: Az egyik egyháztag botrányosan viselkedett. Részegen jelent meg a templomban, K. Ferenc, az első székből az egyháztanács kitiltotta. Répási István titkos szerelmet űz gyámleányával, Répási Borbálával. Viselős tőle. Polgári törvényszék elé kell járulnia. A felsorolt vétkeknek sokaságát olvashatjuk a jegyzőkönyvekben. Az anyakönyvekben bejegyzett törvénytelen gyermekeket szinte mind törvényesítették. Ritka eset volt, ha nem. Az erkölcsi összetartás, egyes vétkek elnézése volt jellemző, sőt volt olyan bűnelkövetés, amit a falu erkölcsrendje elfogadott, helyénvalónak tartott. Gondolok itt például a lányszöktetésre, hiszen az utolsó ilyen eseményre az idősebbek elmondása szerint 1958-ban került sor. A jegyzőkönyvek természetes módon nem említik ezeket a dolgokat. Az egyházi élethez kapcsolódó ünnepek, szokások, hagyományok Keresztelés A keresztelő a templomban a gyülekezet színe előtt történik. A keresztség és az úrvacsora sákramentum a reformátusoknál. A szülők, a keresztszülők fogadalmat tesznek, hogy a gyermeket keresztyén hitben nevelik. Régen nem volt ritka az 5-7 gyermek egy-egy családban, manapság a három gyerek a legtöbb. A keresztelőre hivatalos a rokonság is, gyakori, hogy 30-40 személy részvételével ünnepelnek. Kisgéresen hagyomány, hogy az újszülött kereszteléskor fehér keresztelőpaplankával van letakarva; a fehér szín a tisztaságot jelképezi. Ha lány született, az öregek úgy mondták, lesz egy ügyes „kötöző", ha pedig fiú született, akkor „permetezőnek" nevezték az új jövevényt. (Ha kislány, kötözni fog a szőlőben, ha fiú, akkor permetezni.) Szülés után az édesanya gyermekágyat feküdt és fekszik ma is. Az 1960-as évekig az anya fehér gyolccsal körülfüggönyözött ágyban feküdt. „Mikor felkőttem a gyermekágyból, menni kellett a templomba. Addig nem mehettem ki, még a kapuba se. Csak a templomba. De legutoljára lehetett csak bemenni, hogy ne lássanak meg. Hátul ültem le, egyedül. Ez csak akkor vót, amikor a betegágy után először mentem a templomba. És feketébe kellett menni.” A kisgéresi gyülekezetben az egyházkelés ismert volt, az 1960-as években még gyakorolták. Mára ez a szokás is feledésbe merült, megszűnt. Az anyaköny-251
