Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Pocsainé Eperjesi Eszter: Kisgéres vallási néprajza
....mint hogy szép harangunk van, s ővélle az Isteni tiszteletre jel adás véget nem harangozhatunk, hanem tsak temetéskor. Azon igyekeznénk, hogy a harangozást is fel állíthatnánk, régisége miatt le romladozva Templomunk építésére is szabadságot nyernénk.’’12 1783- ban lett önálló anyaegyházzá a kisgéresi egyház. Ekkor már folynak a templom építésének előkészületei: „1783 esztendőbe tsak ugyan Mesteri hivatal folytatására hozatott be Kézdi Vásárhelyi Pap József és abban az esztendőben jött ki a Királyi Felségh kegyelmes resolutiója az eránt, hogy templomot építhetnek, Papot, Mestert tarthatnak. Pap Józsefet Papi hivatalra fel is szentelték, és azt következő 1784 Észtben hozzá fogtak a Templom építéséhez és azon folyó esztendőben fel is építették, fel is szentelték, de ez a templom is szűk lévén ismét 1795-dik Észtben ki toldották, és tornyot is építettek, melly két rendbéli költségek a kőműveseknek, azÁtsoknak, Faragott kőért, Mészért, Vasért, Tégláért, Sindelért, Deszkáért, olajért, festékért, Mennyezetért, Szekérért, Coronáért, ajtókért minden lakatos munkával és ablakokkal, ide nem értvén a magok fáradságát, u.m. kő hányást, fa vágást s a munkásoknak tartását, került leg alábbis 2000 Rft."13 1784- től Kisgéresen az istentiszteletek megszakítás nélkül folytak. Tudjuk, hogy anyaegyházzá válásakor a református családok száma 124 volt. A templom egyhajós, belseje álmennyezetes, boltíves, 28 m hosszú, 10 m széles és 12 m magas kétsoros ablakú épület, teátrális elrendezésű ülőhelyekkel, illetve karzattal. Három ajtaja van: egy az utca felöl a torony alatt, egy a hajó közepén, egy pedig a hátsó részen. A templombelsőt kétfelé osztja az úrasztala, annak tere és a szószék. Félemeletnyi magasságban, oszlopokon nyugvó karzat vonul félkörben. A karzatot ugyancsak két részre osztja a szószékkel szemben lévő orgona. Ezt a gyülekezet 1954-ben vásárolta, előtte nem volt orgonája. A szószéktől jobbra ülnek a férjezett nők, a karzaton a hajadonok, rézsűt a kislányok, balra a földszinten a nős férfiak, a karzaton a legények, rézsűt az iskolás fiúk. A szószékkel szemben lévő ajtó melletti két kis rövid pad a lelkész, illetve a tanító hozzátartozóinak ülőhelye. Mindenki az úrasztala és a szószék felé tekint. Jellegzetes falusi templom, ahol a gyülekezet ünnepei zajlanak. A templom tornyán, a bejárati ajtó fölött ez olvasható: „Im honorem Dei. curavit lánc Turrim Nob. Ecclesia Ref. Kisgeresiensis An. Dom. MDCCXCV" Isten dicsőségére.építette ezt a tornyot a kisgéresi nemes református gyülekezet az Úr 1795.évében. Alapításkor az egyház tulajdonát a következő javak képezték. 1. három Czinből készült kanna; 2. egy kisded czin tál és egy tányér; 3. aranyozott pohár; 4. egy szőnyeg - Botskai György ajándéka; 5. egy más szőnyeg, Radi Mihály ajándéka; 6. egy csipke abrosz; 7. egy selyemmel varrott keszkenő; 8. két gyolcs keszkenő, szélei hímzettek,: 9. közönséges asztali kendő; 10. fekete selyem kendő, Beczy György ajándéka.14 12 A Református Kollégium Levéltára, Sárospatak. A /XVII/ 6089/24. ,3 A Kisgéresi Egyház Irattára. História Domus 4. 14 A Kisgéresi Egyház Irattára História Domus, 1800-as évek. 247
