Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Pocsainé Eperjesi Eszter: Kisgéres vallási néprajza
Kisgéres. Lokális és regionális monográfiák 1. Dunaszerdahely-Komárom 2000 Kisgéres vallási néprajza Pocsainé Eperjesi Eszter A reformáció Északkelet-Magyarországon Már a reformáció térhódítása előtt szerzetesközpontok és gazdag iskolahálózat jellemezte a vidéket. Tanítóik külhoni egyetemeket megjártak és magasan képzettek voltak. így a reformáció híre, tanítása nagyon hamar eljutott ide. A nagybirtokosok, a nemesség az 1550-es évekig csaknem kivétel nélkül csatlakozott a reformációhoz. Valószínűleg ebben az időszakban alakult ki a Tiszán inneni vidék jellegzetes protestáns egyházalkotmányi formája: a senioratus, azaz esperesség. A reformáció terjedését nagyban elősegítette a korábbi humanista körök működése és a krakkói egyetem közelsége. Tájegységünkről származó vagy később itt tanító, itt működő terjesztői közül többen tanultak Krakkóban, vagy utaztak nyugatra, főleg német és holland egyetemekre, például Dévai Bíró Mátyás, Kálmáncsehi Sánta Márton, Sztárai Mihály, Benczédi Székely István. Komjáthy Benedek pedig mint a Perényi család nevelője lefordította Pál apostol leveleit, mely újszövetségi bibliai könyv 1533-ban jelent meg Krakkóban.1 Északkelet-Magyarország a 16. század folyamán előbb a reformáció lutheri, majd a helvét iránnyal büszkélkedhetett. Volt nyomdája Vizsolyban, iskolája Sárospatakon. A vizsolyi nyomda teljesítette nagyszerű küldetését, kinyomtatták az első teljes magyar nyelvű Bibliát, mely a magyar reformáció betetőzése lett.2 Kisgéres község minden bizonnyal már a 16. században csatlakozott a vidék reformációs mozgalmához. Ez nem mehetett simán, hiszen korábban a leleszi ' Komjáthy Benedek: Az Zenth Paal leuley, magyar nyeluen. Krakkó, 1533. 2 Károlyi Gáspár: Szent Biblia az az: Istennec Ó és Uj testamentumanac prophátác es apostoloc által meg íratott szent könyuei. Vizsoly, 1590. 243
