Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Balassa M. Iván: Kisgéres települése és építkezése
szerinte a pitvarbéli kemence volt. A szituáció a szabadkémény miatt nehezen képzelhető el. Egy másik a kérdésre, hogy volt-e a szobában kemence, a következőt válaszolta: „Nálunk nem volt,... kemence oda nem kelletett... Tudom én, én jártam Oroszba, náluk olyan kabolák voltak, és abba melegítették a hogyhijjákot, a szobát, de nálunk nem volt." A kabola megnevezés utáni további érdeklődésemre: „Kabolát, hát ugye, még itt is volt, említették, hogy kabola, de én orosz fogságba voltam, és ott úgy volt, hogy a szobákba benne volt építve az a kabola, és abba tüzeltek, és még a tetejin a gyerekek aluttak, hogy meleg legyen nekik. Mert ott, ahun én jártam, ott, egész kinnt Kazahsztán, nem tudom, hallotta-e, hogy tatár főváros volt valamikor, és ott még negyvenkét..., volt olyan, hogy negyvenöt fok hideg is volt." Végül is csak annyit sikerült megtudni, hogy kabolának a kemencét nevezték, de hogy az milyen formájú volt és hol állt, nem tudták. Az egyházi épületekre vonatkozó feljegyzésekben nem fordul elő a kabola, más tüzelőberendezésekre viszont bőséges adatokra lelhetünk. A kályha kandalló rakás”-ra a papiakban 1815-ben került sor, és talán a számadásokban lévő előző kifizetés is ide tartozik: „Három rúd vasért.”75 1817-ben ugyanis 3 Rft 15 Xr-t fizettek ki „Vasért az oskola ház kandallójába és kapu sarknak."761823-ban ,A Parochian levő ujj Kályha két kandallók rakásaival 11 forintba került.77 Hat évet szolgált a kályha, 1829-ben A Parochialis Ház Kályhája reparatiojáért ujj táblákat is tevén bele a’ Fazekas".78 A következő felújítás 1834-ben vált esedékessé: ,A Parochialis Ház kályhája újonnan való rakásáértt” fizettek.79 1852-ben máraz új papiaknál írja a kurátor: A nádkötő, kőmíves és kályhát be rakó mesterekk számára alku szerint ki adtam 6 ittze pálinkát." Feltehetően ezt a munka elvégzése után tette. Egyébként ekkor több tüzelőberendezéssel kapcsolatos kifizetés történt: „Az uj papiakon a' kályha öszve rakásához vettem drótot... A’ papiakon a' kályha felrakás ‘s a' Tanító háznál a’ vas konyha berakásáért fizettem összesen; ...Az uj papiakban egy vas konyháért berakásával együtt". 80 Két év múlva a parókián még egy kályhát raknak.81 Az első vaslapos „vas konyha" ezek szerint 1852-ben készült Kisgéresen. 1857- ben A régi iskolaházba vett takarék konyháért” 20 forintot fizettek,82 a papiakon lévő 28 Rft 30 Xr-ba került, berakásával együtt. Néhány későbbi adatból egyértelmű, hogy ezek vaslapos épített takaréktüzhelyek. A papiakon lévő takarék konyhához vettem egy új táblát", szerepel az 1858-as számadásban, sőt az is, hogy A’ papiakon a’ takarék konyha újbóli rakásáért ‘s ki igazításáért fizettem”.83 Talán ehhez vásároltak 1865-ben „Sütő és konyha karikáit.84 Az első vaskályhák 1864-ben tűnnek föl: „Kájha cső a’ papiakhoz 50 Kr; Az iskola szobába egy vas kájha 5 Ft 60 Kr; A papiakhoz egy öntöttvas kájha 27 Ft 50 Kr."85 75 Prot. Kurátori számadások. 269. 76 Prot. Kurátori számadások. 272. 77 Prot. Kurátori számadások. 280. 78 Prot. Kurátori számadások. 286. 79 Prot. Kurátori számadások. 292. 80 Prot. Kurátori számadások. 317. 81 Prot. Kurátori számadások. 1854, 321-323. 82 Prot. Kurátori számadások. 328-330. 143
