Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Balassa M. Iván: Kisgéres települése és építkezése
mellett a keleti oldalon álló szárazmalom. Az 1840-es években kétszer is értesülünk egy molnárról, aki feltehetően a még akkor is meglévő malomban dolgozott.18 AII. katonai felmérésen, mely a Bodrogközben 1856—60-ban készült, felismerhető ugyanott - már amennyire az ábrázolás pontossága ezt megengedi - egy malom, sőt ettől keletre egy másik is. A malmokra ma már nem emlékeznek, viszont a 434. és 435. számú telek, melyek azon a helyen vannak, ahol egykor lehettek, feltűnően különböznek környezetüktől, nagyobbak és szabálytalanabb alakúak. Telekelrendezés A XX. század végén a közelebbi és távolabbi vidéken is egyedül Kisgéresen maradtak fenn meghatározó mennyiségben a közös udvarok, melyeken egymás mögött sorakoznak a lakóépületek, majd ezt követik a kamráknak, istállóknak helyt adó építmények és végül a csűrök. 1997-ben ezek az udvarok már nem funkcionáltak, vagy teljesen lakatlanok voltak, esetleg csak egy család lakta őket. Az emlékezet szerint olyan szélsőségesen népes udvar nem volt, mint Karcsán, ahol tizenegy család is együtt lakott. 19 Az átlag három körül lehetett. Az együttlakókat az adatközlők először rokonoknak minősítették, de a rákérdezés után kiderült, hogy ez legfeljebb nagyon távoli kapcsolat lehetet' Az egyik közös udvaron például az első házban Kovács Ferenc Albert, majd Kovács Ferenc András, a harmadikban pedig Kovács Ferenc József lakott. A három Kovács Ferenc csak nagyon távoli rokon volt, a közelebbi kapcsolatot inkább az jelentette, hogy K. F. András hasonnevű fiának az elöl lakó K. F. Albert keresztapja volt özv. Géresi Istvánná sz. Rácz Jolán szerint: „Mink ott laktunk lenn a templomnál. Hárman laktunk egy udvaron. Mink laktunk elől, Jancsi bácsiék második, hátul meg Kis Papék laktak. Most az öreg Pap néni onnan halt meg. (BMI.: Jancsi bácsiék rokonok voltak?) Persze, az is Rácz volt, az én apám is Rácz volt. Nem voltunk mi olyan rokonok, csak udvarbelik voltunk, és szerettük egymást, (a harmadik) az se volt, így laktunk, és mégis megvolt az egyetértés." A jelenlegi papiakkal szemközti udvaron elöl Ferenc István lakott, majd Radi János, a Barát ragadványnevű család, a családfő István volt, azután „Kakas Jancsi bácsi”, és leghátul Eszenyiék és egy szlovák család. Állítólag a legnépesebb udvaron hét család élt. A belsőség 1913-ban készült, 1871-ben korrigált kataszteri térképén van olyan porta, amelyiken öt házszám is szerepel, például 70—74, 370-374, 352-356, 301- 305, és egy olyan is akad, ahol hat - ez a 93-98. sz. Megállapítható az is, hogy a népesebb udvarok a keleti soron vannak.20 ".Ugyan ezen ház körül dolgozó Mólnámak 3Rft" - Prot. Kurátori számadások 300. 1840.; 1847- ben: „Pulpitus tsinálásáért 'Molnárnak" fizettek húsz krajcárt - Prot. Kurátori számadások. 308. 19 Nagy Géza 1995. 225 - a Horváthok udvara. közös udvarok részletes demográfiai elemzésével a jelen kötetben két másik tanulmány is foglalkozik. 133
