Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Balassa M. Iván: Kisgéres települése és építkezése
tudom én, hogy minek is hitték asztat, mindég eszembe vét, de most elfelejtettem, nincs eszembe hirtelen, majd eszembe jut... És akkor, édesapám meg aszonta, hogy ilyen nincstelenek vórtak, olyan nagycsaládosok vórtak, hogy csinálni kéne nekik oda, hogy kiadni nekik asztat házhelynek. Hát úgy csináltatta meg az én édesapám, úgy hogy mindenkinek, akinek olyan nagy vét a családja, kaptak... De hát mán asztat is olyan szépen, awót azok a házak, azok mind egyenlőek vét, teccik tudni. Mint a légionáristáknak vét valamikor, olyan házok vét, de most már mindenkié fel van építve.”2 Az országos, a nagycsaládokat segítő akció keretében történt építkezés, mivel az ONCSA-nak nevezett falurész teljesen független a régi falutól, az eredeti településképet közvetlenül nem befolyásolta. Közvetett hatása abban nyilvánult meg, hogy a falu közös udvarainak fokozatos elnéptelenedése ezzel az akcióval vette kezdetét. Középületek „Kis Gères. A mocsár túlsó oldalán ugyanolyan távolságra fekszik Nagy Gérestől keleti irányban (mint az örcstől). A helmeci hegyektől dél felé pedig egy ágyúlövésnyire. Ámbár neve szerint kisebb, az előbbi falut lakói számával mégis felülmúlja. Nagy része 1732. szeptember 10-én leégett. Talaja minőségével (is felülmúlja Nagy Gérest). A hegy felé meg a keleti oldalon, határa magasabban fekszik. Itt szárazabb (a földje), mint a déli oldalán, ahol a mocsárba veszik. Lakói magyarok, földesura a leleszi prépostság.”3 Bél Mátyás Notifia Hungáriáé novae historico geographica című művének Zemplén megyét bemutató része az 1730-as években született. A falu építészete szempontjából figyelemreméltó az 1732-es, szinte mindent elpusztító tűzvész említése. Valószínű, hogy a fatemplom, pontosabban imaház átvészelte a csapást, 1750- ben ugyanis egy tanúvallomás szerint: „nincsen templom, van oratórium fából, az nagyon-nagyon régen működik, a helység mostani lakosai emelték, ahol az istentiszteletet tartják. A városból kimegy a pap és filia címen, a tanúságtevők emlékezete óta istentiszteletet végez, és kiszolgáltatja a szentségeket'41806-ban az egyház története a templomról a következőket rögzítette: „Mielőtt ezen K Géresi Ekklesiának magának vagy rendes Papaja vagy Mestere lett volna, már volt egy fából tsinált temploma, ugyan azon a helyen a mellyen a mostani van; de a mellynek építtetésére a mostan élők közül senki sem emlékezhetett, és azokban az időkbe K. Helmetzhez volt affiliálva, ‘s annak Prédikátora, mint filiájába ki járt, és abban a fa Templomban gyakorlották az Isteni tiszteletet, mellre a még most folyó 1806 Esztendőben élő emberek közül sokan emlékeznek, de annak utánna Király Helmetzen is Vallásunk gyakorlása 's a Prédikátor tartás meg tiltatván, K Geresen is meg szűnt az Isteni tiszteletnek közönséges gyakorlása, s azzal edjütt a Fa 2 Legionaristák - az ún. Cseh Légió tagjainak a csehszlovák állam által építtetett házak. 3 Bél Mátyás 1977, 912, örcs téves, helyesen Őrös. 4 Bogoly János 1996, 64. 130
