Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Mizser Lajos: Kisgéres nyelve
Külterület Kisgérest a következő községek veszik körül: Nagygéres, Bodrogszentes, Királyhelmec, Perbenyik, Semjén, Kisrozvágy. E két utóbbival levő határvonala egyúttal országhatár is. Nevének ejtése: Kizsgi^res. A ‘hol, honnan, hová?’ kérdésekre így felel: Kizsgiérezsbe, Kizsgjérezsbül, Kizsgj^érezsbe. Melléknévi alakja: kizsgiéresi. Fényes Elek a következőket írja: „Szántóföldje 906 hold s bő termékenységű; rétje, erdeje kevés”. Mai külterülete 1921 hektár. A közzétételt az alábbi szempontok szerint végzem: művelési ág, illetve funkció alapján a megnevezés, a helyi ejtés zárójelben. Magyarázatot csakis nagyon indokolt esetben adok - annál is inkább, mert sok elnevezésnek az alapját az adatközlők nem tudták megmagyarázni. Az 1864-es évszám a Pesty-féle gyűjtésből való. Határának az az érdekessége, hogy nem egybefüggő: a Kisgéreshez tartozó Keresztúr-pusztától a nagygéresi, kisebb részben a királyhelmeci határ választja el. Szőlők: az elnevezések viszonylagos nagy száma meglehetősen kis területek nevei, a kisgéresieknek jelentős szőlőterületeik vannak a királyhelmeci határban is. Abaházi (Abaházi, Abbaházi): könnyen lehet, hogy tulajdonosától kapta nevét, hiszen ma is élő családnév, de az elnevezés alapja lehet az egykori Abaháza helység, amely Kisgéres, Szentes és Királyhelmec határába olvadt, Alsó (Alsó^), Babos. Bercik (Béreik), Bolvi-szer (Böji-szér), Csőrié (Csó^rjé), Dománvi. Felső (Félső^f), Harsánvi (Hársányi), Hegy: a szőlőterületek összefoglaló neve, Helmec felé (Hélmec fèljé), Homok-domb (Homoo-dombV Iszap. Kanta: Pesty nagygéresi adatközlője így magyarázza: „Kanda homok - egy paraszt tejből készült ételnem elöntésétől neveztetik”, Keskeny. Mélvárok (M'pj árok), Nagy-szőlő (Naty-szőHjlő^), Pokol (Poköl), Radi. Reménv-dűlő (Remjjén-düllőü): a remény szóhoz nem sok köze van, inkább a ruszin reminy „szíj” szóhoz, mely a terület alakjára utal, Rosszhegy (Rosz-hegy), Semjénvi (Semj^nyi), Szemszúró-dülő (Szemszuró^-düllő^), Szőgyi (Sző^gyi), Szőlő-hegy (Szö^llöü-hegy), Új szőlő (Uj sző^llő^), Vitályus (Vitájus): az adatot közli az 1770-es évekbeli katonai felmérés is. Pestv szentesi adatközlője így magyaráz: „Vitólas-düllő mely ónnan vehette eredetiségét, hogy a régi korba Kis Gères községet birta Vitalos hihető, hogy ezen tért szinte ö birta”. Ha ez igaz, akkor a Vitályus szőlő Kisgéres legrégibb földrajzi neve. Szántók: Alsó-kút-alja (Álsó^-kut-ajja), Bika-tó (Bika-tó^), Bíró-tábla (Biró^ -tábla), Bírórét ÍBiró^-rj,ét1. Bolha-tó (Bolha-tó^ 1864: „Bolha-tó egy kis gödör a Gyakor nevű erdőben”. Csér (Csjér) vagy Cséri-leoelő (Csjéri-legélő1^), Csirkés-tanva (Csirkíjés-122
