Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Mizser Lajos: Kisgéres nyelve
Berta: a Bertalan név rövidülése Bosnyák: népnév, de a szónak van „vándorkereskedő" jelentése is Dócs: a Dáv-id, Do-mokos, Do-mján, Do-nát nevek rövidülése + -cs képző Egri: Egri (Szatmár megyei), Eger (Heves megyei) helység -i képzős alakja Eszenyi: Eszenyke-puszta, Zemplén megye, esetleg Eszeny, Szabolcs megye Fodor: 1 göndör, 2. a ruszin Fedor magyarítása Gergely: keresztnévből Géresi: nagygéresi Hanu: a ruszinból: Han(a) + -u, esetleg a német Han(s)+ -u, de ebben az esetben is ruszin képzésű név Hédiik: a német Hedrich név magyaros alakja Helmeczi: Királyhelmec, Zemplén megye Horváth: népnévből, esetleges délvidéki származás alapján Illés: keresztnévből Iski: Iske község Ung megyében Kendi: Kendi-puszta Abaúj megyében, egyéb hasonló nevű helység csak az erdélyi Nagy- és Kis-Küküllő megyében fordul elő, az innen való származásnak igen kevés az esélye Király: királyi szolgálatban álló személy Kisztyu: a ruszinból: Hrisztián > Krisztián rövidülése, a mássalhangzó-torlódás feloldása + -u kicsinyítő képző Kis-Tóth: kettős név, ma már nem tudható, hogy melyik volt az eredeti családnév és melyik a ragadványnév Kovács: foglalkozásra utaló vezetéknév Leczo: a szlovák Laco (Ladislav) szokásos alakja Liska: valószínűleg a szlovák-ruszin „róka” jelentésű szó származéka, a Dunántúlon mint tájszó „kónyafülű” jelentésben is él Máté: keresztnévből Miklós: keresztnévből Móric: keresztnévből: Mauritius Pallai: Palló, Ung megyei községből származó Papp: foglalkozásnév vagy: a pap szolgája, szomszédja stb. Radi: Rad, Zemplén megyei helységből származó Rácz: népnév, délvidéki származású, eredetileg ortodox vallású Sohajda: szlovák suhajda: „legény” Szabó: foglalkozásnévből alakult Tóth: népnév, evangélikus (eredeti) vallású, Homonna környéki. Itt a „tót" népnévnek az eredeti „szláv” jelentése nemigen jöhet szóba, csakis ez: szlovák, illetőleg: szlovákok lakta területről származó. Zelena: ez is szlovák név, „zöld”, azaz a névadás indítékaként csakis a feltűnően sápadt arc jöhet számításba. A nőnemű alak arra vall, hogy az anyjától kapta a nevét. Ezek a családnevek azt bizonyítják, hogy idegen nyelvi hatással csak a szlovák és a ruszin bírt némiképpen Kisgéres nyelvjárására. A helynévre visszamenő vezetéknevek észak-déli irányú betelepülésre utalnak. 119
