Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)

Csiki Tamás - Keményfi Róbert: A falu társadalmának és térszerkezetének néhány jellemzője a kapitalizmus korában (1848 - 1945)

Végül nézzünk néhány adatot a település iparral foglalkozó népességére.36

1900 (fő)1910 (fő)

1938 (fő)

I. A tulajdonképpeni ipari népesség

15

20

21

önálló

8

11

11

Segítő családtag

6

1

Segéd

1

4

10‘

Tanonc-2

Szolga-2

II. Segéd nélküli „vállalat”

7

5

Egy segéddel

2

7

Két segéddel

2-Három-öt segéddel-1

III. Kovács

6

5

Gépész

1

2

Cipész és csizmadia

2

2

Molnár

1

3

Hentes és mészáros

3

1

Kőműves-1

Kocsmáros

2

6

IV. Házi- és népipar

6

2

V. Iparral mellékesen foglalkozók

141

223

8. táblázat

' A segédszemélyzet összes száma

A táblázat jelzi, hogy a mezőgazdasági termelésen túllépő, önálló foglalkozási csoportok tagjainak száma a dualizmus évtizedeiben és a két világháború között is rendkívül alacsony szinten rekedt, melynek több, egymással összefüggő oka lehet. A parasztság alkalmi iparosként, háziipari keretek között, igényei nagy részét - évszázados hagyományokat követve - továbbra is maga elégítette ki. (Erre utal az iparral mellékesen foglalkozók magas és az 1900-as évek elején is növekvő száma.)36 37 Emellett a közeli Királyhelmec ipari-kereskedelmi fejlődése (iparforgalmi népességének növekedése) szintén kedvezőtlen volt Kisgéres ipara számá36 MSK 2.k. 524-525., 48. k. 524—525., 108. k. 145.

37 Ezek nagy része nő volt, akik között a kisgéresi háziipar egyik legfontosabb ágával: a gyékénykészltéssel foglalkozókat is találjuk. Viga Gy.: Változások a Felső-Bodrogköz táji kapcsolataiban. (A Felső-Bodrogköz interetnikus kapcsolataihoz. II.) In: uő.: Hármas határon... 141.

103