Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)

5. A Szentháromság kisalföldi patrocíniumai és templomi ábrázolásai

54 5. A Szentháromság kisalföldi patrocíniumai és templomi ábrázolásai 52. kép: A kürti római katolikus templom mennyezeti freskója. A fentiekben már említettem a vízkeleti temp­lom freskóját, amely szintén a Szentháromságot ábrázolja, miközben az Atya- és Fiúisten meg­koronázza a Szeplőtelen Szűzanyát62. Figyelemre méltó a képekben megnyilvánuló kürti Szenthá­romság-kultusz, miközben sem a plébániatemp­lom, sem a falu határában álló búcsújáró kápolna titulusa nem a Szentháromság. A Mindenszentek tiszteletére felszentelt plébániatemplom oltárké­pe fölötti kisebb olajfestmény a Szentháromságot mutatja horizontális elrendezésben. A templom mennyezetén látható freskó egy következő Szent­háromság-ábrázolást mutat (52. kép), mégpedig egyértelműen Velázquez Szűz Mária megkoroná­zása című festményének a másolatát. A kürti katolikusok vallási életének egy másik fontos színtere a falu határában álló ciglédi búcsú­járóhely. Ott, a kálvária-dombon áll a korábban a Szentháromság oltalmába ajánlott kápolna, amely a helyi hagyomány szerint „emberi csontokra van építve” (tudniillik a népnyelv úgy véli, hogy a török időkben itt kaszabolta le a pogány a falu népét, s itt is vannak a régi kürtiek eltemetve; ezzel szem­ben minden valószínűség szerint egy Árpád-kori templom körüli temetkezésről lehet szó). Az 1780- as egyházlátogatási jegyzőkönyv aránylag részlete­sen leírja a kápolnát is: A kápolna 2,5 öl hosszú, 2 öl széles, 1,5 öl magas, szilárd anyagból épült, előtte fából készült elő­csarnok 2,5 öl magas tornyócskával, benne meg­áldott kis haranggal. A kápolna Szentháromság tiszteletére van szentelve, Eszterházy Imre gróf nyitrai püspök áldotta meg. A kápolna boltíves, fazsindellyel fedve, oldalt ablaka és az oltár fölött kis ablaka van. Az oltáron Szentháromság szob­ra áll. (Haiczl 1942) A kápolnát 1858-ban, illetve 1860-ban részben átépítették, részben felújítottak (Majer 1861, 80), majd utolsó nagyobb beavatkozásra a 20. század első évtizedében került sor, amikor egy balas­­sagyarmarti építész (Szeghő S.) gyakorlatilag újra­építette (Danczi 1999, 42). A kápolna dedikációját valószínűleg 1907-ben, amikor a régi építmény 62 http://ciernybrod.sk/fotogaleria-kostol/ (letöltve: 2015.04.20.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom