Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)

4. A Szentháromság-objektumok állítási alkalmai és elhelyezkedése a lokális szakrális térben

50 4. A Szentháromság-objektumok állítási alkalmai és elhelyezkedése a lokális szakrális térben Ha megnézzük a térség Szentháromság-ob­jektumainak állíttatása idejét, akkor értékelhető adataink meglehetősen nagy szórást mutatnak (kizárólag a pontosan adatolható alapítási idejű objektumokat számolom csak ide, amelyek közül a legkorábbit 1715-ben a legkésőbbit pedig 1937- ben állították). Összesen kilencet lehet egyértel­műen a 18. századra datálni. A legkorábbi a ko­máromi (1715), majd az 1740-50-es évekből van négy szobrunk (Érsekújvár: 1740; Oroszvár: 1748; Nyitraszőlős: 1753; Nagysalló: 1756). A következő időrendi blokk az 1770-80-as évek, ahonnan szin­tén négy szoborral rendelkezünk (Mellek: 1770; Dunaszerdahely: 1777; Léva: 1777; Somorja: 1785). A legnagyobb számú, mindösszesen harmincöt Szentháromság-szobor felállítására a 19. század­ban került sor. Itt is célszerű időrendi csomópon­tokat meghatározni, mégpedig, a viszonylag magas számra való tekintettel, évtizedenként bontásban. Ennek értelmében az 1810-es évekből egy objektu­mot (Hidaskürt: 1817), az 1820-as évekből hármat (Nádszeg: 1825; Nemeskosút: 1826; Tardoskedd: 1826), az 1830-as évekből szintén hármat (Gúta: 1831; Kismácséd: 1832; Balóny: 1838), az 1840-es évekből egyet (Vásárút: 1846), az 1850-es évekből hatot (Mocsonok: 1850; Ipolyszalka: 1851; Tak­­sonyfalva: 1851;Tallós: 1851; Diószeg: 1857; Pered: 1857), az 1860-as évekből négyet (Nagymácséd: 1860; Salgó: 1861; Baka: 186553; Királyrév: 1869), az 1870-es évekből kettőt (Nagycétény: 1875; Fél: 1878), az 1880-as évekből nyolcat (Jóka: 1881; Fel­sőszeli: 1883; Vághosszúfalu: 1885; Vágkirályfa: 1885; Ógyalla: 1886; Pénteksúr: 1886; Pozsonypüs­­pöki: 1886; Udvard: 1899) és az 1890-es évekből szintén nyolcat (Bény: 1891; Bős: 1891; Komárom­­szentpéter: 1892; Vágsellye: 1895; Zsigárd: 1895; Kisgyékényes: 1896; Kismagyar: 1896; Vajasvata: 1897) tartunk nyilván. A 20. századnak mindösz­­sze az első négy évtizedéből tudunk a térségben Szentháromság-szobrokat dokumentálni. Ezek száma összesen huszonkettő. A 20. század első év­tizedéből hat (Csallóközcsütörtök: 1900; Komját: 1901; Ebed: 1902; Deáki: 1905; Felsővámos: 1906; Hull: 1908), az 1910-es évekből öt (Garamdamásd: 1910; Nemeskajal: 1911; Muzsla: 1912; Dunaújfa­­lu: 1913; Vága: 1914), az 1920-as évekből szintén öt (Gány: 1922; Kúrál: 1922; Hegysúr: 1925; Zsitvafö­­démes: 1925; Farnad: 1926) és az 1930-as évekből hat objektumot (Újgyalla: 1930; Nyitracsehi: 1931; Cseke: 1933; Pereszlény: 1933; Bart: 1934; Felső­­aha: 1937) sikerült számba venni. Az adatokból a következő, nem túl sokat mondó, hiszen a koraiak félrevezetőek lehetnek (mivel könnyen belátható, hogy abból az időből egy sor, akkor különben léte­ző Szentháromság-emlék nem maradt fönn) grafi­kon generálható ki: 8 7 . cJ 4 OJ 11 Q1 T rí ■s* 4? 4? 4? 4* 4? 4* ^ ^ 4? ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Ha megnézzük a korabeli Magyarország jelentősebb (pestis- és kolera-) járványainak időpontjait (1711, 1740-1744, 1831, 1835-1837, 1848-1849, 1854-1855, 1866, 1872-187454), akkor láthatjuk, hogy ezek a pusztító epidémiák csak részben ösztönözhették a Szentháromság-szobrok állíttatását. A jövőbeni to­vábbi lokális, mélyfúrásszerü kutatások talán árnyaltabb kép megrajzolását is lehetővé teszik. 53 Itt megjegyzendő, hogy adataink arról szólnak, 1865-ben már állt a szobor, tehát korábbról származik. Stílusjegyei alapján azért nem jelen­tősen régebbről. 54 Forrás: http://mek.oszk.hu/05400/05425/pdf/Schultheisz_Jarvanyok.pdf és http://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/10/19/kolerajarva­­nyok_19_szazad (letöltve: 2015.10.18.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom