Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
3. A kisalföldi szakrális kisemlékek feliratai
48 3. A kisalföldi szakrális kisemlékek feliratai A kétlépcsős, téglából épített alap előtt, középen rézsútosan elhelyezett fehér márványtáblán pedig a következő, kétnyelvű felirat olvasható: Felújítva a Csallóközcsütörtöki Polgármesteri Hivatal és a Szent Jakab PT közreműködésében. 2012 Obnovené v spolupráci Obecného úradu Štvrtok na Ostrove a OZ Svätého Jakuba. Más esetekben (Érsekújvár, Garamdamásd, Illésháza) a felújíttatok latin nyelvű kiegészítő felirattal (ami mellesleg alkalmazkodik az adott objektumok törzsfeliratának nyelvéhez) kerülik meg a kétnyelvűség kérdését. Összegzésül elmondható, hogy noha a Szentháromság-szobrok feliratai önmagukban nem adnak kielégítő választ egy csomó etnológiai, folklorisztikai szempontú kérdésre, mint például: mi volt az állíttatás oka, milyen társadalmi réteghez tartoztak az állíttatok, hogyan viszonyultak az állíttatok, illetve az adott faluközösség lakossága az adott szoborhoz, milyen kultusz kapcsolódott hozzájuk stb., elemzésükkel mégis közelebb kerülünk a kultusz megértéséhez. Noha további források bevonásával a kép árnyalható, annyi általánosságban egyértelműen megállapítható, hogy a szobrok állíttatása során, okként (noha inkább be nem vallott vagy nem tudatosított okként) az önreprezentációra való törekvés meghatározó szereppel bírt. Ezen túlmenően az is kiderül, hogy sok esetben fogadalmi szobrokkal van dolgunk, de az is előfordul, hogy amolyan funkcióhalmozásként, egy-egy Szentháromság-szobor egyszersmind az adott közösség világháborús emlékműveként (a településről származó háborús halottak névsorával) került felállításra.47 Az állíttatok általában vagy egy-egy település római katolikus lakossága (annak egy része, például rózsafüzér-társulat), illetve módosabb gazdacsaládok voltak. A közvetlen szöveges kommunikáció adta lehetőségeken túlmenően az egyes objektumok üzeneteinek olvasását egy sor további, nonverbális információ is segíti. Ilyenek a feliratok elrendezésének, betűméreteinek és -formájának szemiotikái üzenetei (az önreprezentáció kérdéseinek taglalása során szóltam erről), a kísérőszobrok jellege, elhelyezkedése, az egyes szimbólumok, attribútumok szerepe stb. Azon túlmenően, hogy a felirat szól vagy nem szól arról, hogy az adott Szentháromság-szobrot egy pusztító pestistől való megszabadulásként fogadalomból állították, a szöveges információtól függetlenül a kísérőszoborként megjelenő pestisszentek (Szent Antal, Szent Rókus, Szent Sebestyén, Borromei Szent Károly, Szent Rozália, Xavéri Szent Ferenc) jelenléte egyértelműen utalhat az állíttatás (legalábbis egyik) fontos indokára. Máskor viszont éppen a felirat segít eligazodni egy adott szobor értelmezésében. A feliratok további nyelvtörténeti, szociolingvisztikai, de akár dialektológiai vizsgálatokra is alkalmasak lehetnek. Ez viszont már mind a szerző szakmai kompetenciáján, mind e kötet kijelölt keretein túlmutat. 47Egyéb szakrális kisemlékek is bírhatnak hasonló funkcióval. Ezeket, a most vizsgált területre vonatkoztatva is, L. Juhász Ilona tekintette át egy tanulmányában (Juhász 2010b).
