Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
9. Adattár: A szlovákiai Kisalföld Szentháromság tematikájú szakrális kisemlékei
9. Adattár 111 Sorszám A település magyar és szlovák neve Típus Az állítás ideje 22.Érsekújvár (Nové Zámky) ▲1740 Jelenleg a város Főterén, szemben a római katolikus plébániatemplommal található az 1740-ben, fogadalomból emelt Szentháromság-szobor (2. kép). Az 1929-es restaurálást követően Thain János részletesen leírta, némi kihagyásokkal (és a mai helyesírás szabályai szerint korrigálva) most az ő szavait idézem: A talajból lépcsőkön kiemelkedő alapépítmény, hármas gerezdű postamense két-két konzolban végződik. Ebből nagy, csigás szobortalapzatok, volutás lizenákba formálódva siklanak fölfelé, hogy egy karcsú füzérfejes oszloppá egyesüljenek. [... ] Az oszlop virágfüzéres fején, életnagyságban egy szoborcsoport látható: a Szentháromság. Vagyis az Isten, hármas személyének, a hármas tevékenységének, úgy mint a teremtésnek, megváltásnak és a megszentelésnek szobrászati ábrázolása. A teremtést az Atya, a megváltást a Fiú, a megszentelést a Szentlélek, akinek ősi szimbóluma a fehér galamb, személyesítik. Az Atya méltóságosan ül a felhő trónusán, mint az általa teremtett világ fenntartója és kormányzója tartja baljában a mindenség jelképes gömbjét. Fején háromszögű glória sugározza az Istenség hármas tevékenységét, Jobbján ül a Fiú, aki jobb kezével a megváltás szimbólumát, a keresztet öleli magához; balja pedig az Atya jobbjával együtt magasan tartják az élet koronáját: az örök boldogságot. Eközben fényességtől körülvéve lebeg felettük galamb képében a harmadik isteni személy, a világot megszentelő Szentlélek. [1. kép] Lábaiknál a felhőtrónus körül három angyalfej mosolyog, lejjebb az oszlopon ismét három angyalka örömrepesve lebeg, mutatva az égi szférák távlatát, melyben az egész fenséges jelenés elénk tündöklik. Ennek az égi jelenetnek lejjebb a földdel, vagyis velünk való összekötője, közvetítője egy akantuszdíszes tartón, konzolon álló „Maria Immaculata". A szeplőtlen Mária, a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. Csillagkoszorús szép feje mosolyog. Finom formáin az extázis meglobogtatja ruháit. Lábaival pedig eltapossa a föld köré csavarodó kígyót: a bűnt, miközben imára simult kezeit az égre emeli [3. kép]. Még lejjebb azután a csigás talapzatokon álló három szentnek: Sebestyénnek [6. kép], Rókusnak [4. kép] és Nepomuki Jánosnak [5. kép] életnagyságú szobrai vonják magukra a figyelmünket. Elől jobbra látjuk szent Sebestyén fához kötözött meztelen alakját, amint azt keresztül-kasul nyilazták [...], a bal oldalon, a betegek nagy ápolójának, Szent Rókusnak a szobra áll. [...] Hátul Nepomuki Szent Jánost látjuk, kezében feszülettel, amint merengve néz reánk. [...] E három szobortól lejjebb, a már említett talapzati gerezdek konzoljain álló angyalkák, kedves és mozgalmas gesztusú imádkozásukkal egészítik ki a szentek társaságát. Legalul pedig egy sziklabarlangban rózsakoszorúval a fején fekszik Szent Rozália. [... ] Szobrokon kívül ékes keretű és latin felírású emléktáblák is díszítik e műemléket. Az első a fogadalmat és az alapítást jelzi: HANC TRIADI POSVERE PLEBIS PIA VOLTA COLUMMNAM 1740. Magyarul: „Ezt az oszlopot a Szentháromságnak tiszteletére állította a négy kegyes fogadalmából 1740-ben.”
