Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
1939 - 1945: A Szlovák Állam idején
ďď 1939-1945: A Szlovák Állam idején elvesztek, a konkrét településekre csak az 1930-as népszámlálási adatok alapján következtethetünk. Ebben a helyzetben a kisebbségi nyelvhasználat jórészt a reciprocitás és a helyi hatalmi tényezők szándékainak koordinátái által volt behatárolva, s mindkét tényező kedvezőtlenül befolyásolta azt. A magyarországi nemzetiségi politika ugyanis ugyanolyan korlátolt és szűkkeblű volt, mint Trianon előtt, így a szlovák kormányzat a reciprocitás elvére hivatkozva hasonló kisebbségellenes magatartást tanúsíthatott, a megyei és járási államigazgatás irányítói pedig alapvetően rosszindulatúan viseltettek a magyar nyelvhasználattal szemben. Ez alól bizonyos mértékig csak Pozsony volt kivétel, ahol a város hagyományai miatt nagyobb tere volt a magyar nyelvhasználatnak. Említésre méltó még Mecenzéf esete is, ahol a helyi német ajkú mánta lakosság kiállt magyar identitása mellett. Kérték a település visszacsatolását, és a II. világháború idején Esterházy Jánost díszpolgárrá avatták. V takejto situácii bolo používanie jazyka menšín obmedzené v dôsledku princípu reciprocity a miestnych mocenských hier. Obidva faktory mali zlý dopad na madarskú menšinu. Národnostná politika Madarska bola tak isto obmedzená a nedoprajná, ako pred Trianonom. V dôsledku toho slovenská vláda pod zámienkou reciprocity mohla podnecovať protimadarské nálady a úradníci mohli byť na krajských a okresných úrovniach otvorene nepriateľskí voči používaniu madarského jazyka. V tomto smere bola svetlou výnimkou snád len Bratislava, kde hlavne vdaka historickým tradíciám malo používanie madarského jazyka väčší priestor. Za zmienku stojí ale aj mestečko Medzev, kde sa miestna nemecká menšina, tzv. Mantáci postavili za svoju madarskú identitu. Požadovali, aby sa mohli pričleniť k Madarskú a Jánosovi Eszterházymu počas II. svetovej vojny udelili titul čestného občana mestečka. Uptószentmiklós/Liptovský Mikuláš, 1940 Kétnyelvű, szlovák-magyar keresztlevél Liptószentmiklósról Dvojjazyčný, slovensko-madarský krstný list z Liptovského Sv. Mikuláša Bilingual, Slovak-Hungarian baptism certificate from Liptovský Mikuláš (Liptószentmiklós) Extrait de baptême bilingue (slovaque-hongrois) de Liptovský Mikuláš (Liptószentmiklós) hy. fí W Jßipt ■ S f i lirait ÜiiburáM. Číslo — szám : Á?éý/fýýtr Rodný a krstný list. - Születési bizonyítvány és keresztlevél. Podpísaný úradne svedčím, že v obci Alulírott hivatalosan bizonyítom, hogy a LíPTOVSr ' MIKULÁŠ matrike narodených a pokrstených cirkvi evanj. a. v. ág. hitv. egyházközség születési és keresztelési anyakönyvében v sväzku, na kötetben, 5^£, strane, z cJ.L.Â.Â. roku, to jest tlSŽC oldalon, az évről, azaz egyezer toto je napísané : ez van feljegyezve : Bežné číslo Folyó szám Rok a deň Eve és napja Meno pokrsteného A megkereszteltnek neve Pohlavie Neme Manželské törvényes Nemanželské törvénytelen Meno rodičov, ich náboženstvo, povolanie A szülők neve, vallása és polgári állása Rodisko a bydlisko Születési- és lakóhelye Meno krstných rodičov, ich náboženstvo, stav, povolanie A keresztszülők neve, vallása, állása és polgári foglalkozása Meno krstiaceho kňaza A keresztelő lelkész neve Poznamy Jegyzetek narodenia a születésnek krstu a keresztelésnek •«-j* E ~ *4) 1 >N ° À Á /il' ?s. CL ■ C. ČÍ . C. ur. >UÁ4jL/) CuJía. v LIPTOVA w V dňa U. Kelt.........................................'............hó j f'' {Vh.,,// , Í’.C/V C ... .j.Oir, t Ti - j Nákladom spolku Tranoscius v Liptovskom $v. Mikuláii
