Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
Az új államban
Az új államban 25 The “success” of the nation-state building policy is indicated by the fact that while in 1921, 651 thousand people, that is 22% of the country’s population were ethnic Hungarians, ten years later, the percentage of Hungarians was statistically reduced to 17, 8%. On 3 October 1920, in Zvolen (Zólyom), the Slovak nationalist militant organization called the National Defense (Národná ochrana), as well as the Czechoslovak Falcons Community (Československé Obec Sokolská) provokes anti-Hungarian street riots. The troublemakers are trying to intimidate the still partly Hungarian-inhabited city’s Hungarians with the following inciting text:,..By today, we have run out of patience and leniency. We publicly declare that from now on the Hungarian language will not he tolerated on the streets, in shops, public areas, and particularly in the state or municipal offices. We will relentlessly defend our language rights and our state's existence. We request each agency, whether public or private, especially the town hall, the mayors and merchants, that within two days they have all Hungarian signs and notices removed from houses and replace them with Slovak ones. Anyone who does not abide by our demand shall bear the consequences! “ On 26 August 1921, Jozef Bellái, Trenčín (Trencsén) County Head with decree no. 23 244 / 1921 bans the use of the Hungarian language in “public forums”. The regulation obliges all county chiefs, mayors, police captains, gendarmes and finance guard stations to act in the strictest way possible against Hungarian-speaking inhabitants in public places, and thus 'protect our state's prestige from the provocative indecency of respective individ- j uals. ” Bellai’s justification: "After all. we live in Slovakia, and the nation lives through its language. ” Kôhíclgyarmat/Kamenný Most, 1938 Részben kétnyelvű helységnévtábla Čiastočne dvojjazyčná tabula s označením názvu obce Partially bilingual place-name sign Panneau de ville partiellement bilingue t---------------------------------------------—---------------J ! j Einladung. • Der Ober-Meczenzeifner Üesangsverband haltet am 7-te Január 1922. im Gemeindlichen Tanz-Saale zu V.-Medzev zum wohlthätigen Kultur Zwebe mit Schauspiel verbundene Tanzunierhaliung ab, wozu P. T Adressat sammt Familie höfliebst ringelnden wird Der Gesangsverband. Entreé : 1. Platz 12 K» 11. Platz 8 K„ 111. Platz 7 Kronen. Der Besorgung der Karten in vorhinein kann bei Herrn A. Bárány : in V.-Medzev und Herrn in i Nt'Sny Med'/ev vor genommen werden. * *■—' Anfang 6 Uhr. Meghívó. A Vysny-medzevi dalkör 1922, január 7-én, Vysny-Medzeven a községi táncteremben Szinielőadással egybekötött r Táncmulaťságoť rendez, rriekre t. címet b. családjával tisztelettel meghívja a Dalkör. Belépődíj : 1. hely 12 K.. 11. hely 8 K., Hl. hely 7 korona. Jegyek előre beszerezhc’.ok Bimmy A. úrnál, V&ny-Medzev, e> urnái N.-Medzeven. <-3ezdete esti 8 órakor. I Műsor a túloldalon. TČTH I. “-ZCPSJ. Felsômecenzéf/Vyšný Medzev/Obermetzenseifen, 1922 Magyar-német kétnyelvűség Felsőmecenzéfről. Érdekessége, hogy mivel a községben a magyarokkal ellentétben a németek aránya meghaladta a 20%-ot, a német szövegben németül, a magyarban azonban “csehszlovák” nevén tüntetik fel a települést Madarsko - nemecká dvojjazyčnosť z Vyšného Medzeva. Zaujímavosťou pozvánky je, že v nemeckej verzii sa názov obce uvádza v nemčine, nakolko pomer nemecky hovoriaceho obyvateľstva presahoval 20%, no v madarskom texte je už uvedený “československý” názov obce Hungarian-German bilingualism from Felsômecenzéf/Vyšný Medzev/Obermetzenseifen. Interestingly, since the Germans’ proportion exceeded 20% of the town’s population contrary to the Hungarians, in the German text settlements are indicated in German, while in the Hungarian one their “Czechoslovak” name is used Bilinguisme hongrois-allemand à Vyšný Medzev (Felsômecenzéf). Son aspect curieux est le fait que le nom de la ville est indiqué en allemand dans le texte allemand mais en ■ tchécoslovaque » dans le texte hongrois, puisque le pourcentage des habitants allemands a atteint le 20% contrairement à celui des habitants hongrois La Société des Nations et le traité sur la protection des minorités Il était évident pour les Alliés qu’il était impossible d’assurer une paix durable sans régler la situation des minorités nationales. Suite à cela, ils ont obligé les états « nouveaux ou de territoire élargi » par des traités internationaux à assurer les droits des minorités. Le traité sur la protection des minorités appartenant désormais sous son autorité a été signé par la Tchécoslovaquie le 10 septembre 1919 à Saint-Germain-en-Laye, près de Paris.
