Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
Az új államban
18 Az új államban Az első világháborút követően Csehszlovákiát a „nemzeti önrendelkezés” jelszava alatt alkották meg. Nemzetiségi összetétele arányaiban azonban nem sokban különbözött a korábbi Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségi összetételétől, s a domináns etnikum(ok) mellett többmilliós nagyságrendű más etnikumú (elsősorban német és magyar) népesség került Csehszlovákia határai közé. Csak a magyar többségű települések száma meghaladta a nyolcszázat. Sokatmondó adat, hogy az új „államalkotó” elem, az egyébként csak papíron létező „csehszlovák nemzet” az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai szerint az állam lakosságának alig 66 százalékát alkotta. A csehszlovákiai német kisebbség önmagában egy milliónyi fővel népesebb volt, mint az „államalkotó” szlovákok. A Magyarországtól elcsatolt területeken pedig a szlovákok csupán a lakosság alig több mint felét alkották. A szlováklakta területek egynyelvűsítését és a magyarlakta területek kétnyelvűsítését azonban haladéktalanul megkezdte a berendezkedő új államhatalom. Az alakuló „Szlovenszkón” nemcsak a Magyar Királyság történelméhez kapcsolódó szobrok és emlékművek, hanem gyakran több száz éves múlttal rendelkező magyar tannyelvű oktatási intézmények és magyar nyelvű feliratok is áldozatává váltak az impériumváltásnak. Az új állam tudatosan és következetesen végezte el a megszerzett területek saját képére formálását és „magyartalanítását”. Megkezdődött magyar anyanyelvű zsidóság magyarságról való statisztikai leválasztása1, a magyar nemzeti szimbólumok tiltása és szankcionálása, Po prvej svetovej vojne bolo Československo vytvorené v znamení „národného sebaurčenia”. Ale národnostné zloženie tohto nového štátu sa len málo líšilo od toho, aké mala Rakúsko-Uhorská Monarchia, a spolu s dominantnými národmi medzi hranicami Československa zostala aj viacmiliónová menšinová populácia (predovšetkým nemecká a madarská). Obcí s prevahou madarského obyvateľstva bolo viac než 800. Veľavravný je aj údaj, že nový „štátotvorný prvok”, mimochodom existujúci len na papieri, československý národ tvoril len 66% celkového počtu obyvateľstva nového štátu. Samotná nemecká menšina v Československu bola o milión ľudí početnejšia než štátotvorný národ Slovákov. A na území Slovenska a Podkarpadskej Rusi tvorili samotní Slováci len o niečo viac než polovicu z celkového počtu obyvateľstva. Čerstvo vybudovaný štátny aparát začal ihned so zabezpečením jednojazyčnosti v regiónoch obývaných Slovákmi a riešením dvojjazyčnosti v regiónoch obývaných Madarmi. Na formujúcom sa Slovensku padli obeťou zmeny režimu nielen sochy a pamiatky pripomínajúce bohatú históriu Uhorského kráľovstva, ale aj mnoho madarských vzdelávacích inštitúcií s niekoľko storočnou históriou, ako aj väčšina madarských nápisov. Nový štát postupoval vedome a dôsledne pri pretváraní získaných území a pri ich „odmadarizácii” podľa vlastných predstáv. Súčasťou toho bolo štatistické oddelenie1 madarských Židov od madarskej menšiny, ako aj zakázanie madarských národných symbolov a sankcionovanie ich používania. A magyarok és szlovákok számának és arányának változása a mai Szlovákia területén Zmena počtu a pomeru Madarov a Slovákov na dnešnom území Slovenskej republiky Change of the number and proportion of Hungarians and Slovaks in today’s Slovakia Le changement du nombre et du pourcentage des Hongrois et des Slovaques sur le territoire de la Slovaquie actuelle Év Rok Year Année Szlovák Slováci Slovaks Slovaque % Magyar Madari Hungarians Hongrois % 1910 1 688 155 57,8 884 309 30,3 1921 1 952 368 65,1 650 597 21,7 1930 2 251 358 67,6 592 337 17,8 1950 2 982 524 8 6,6 354 532 10,3 1961 3 560 216 85,3 518 782 12,4 1970 3 878 904 85,5 552 006 12,2 1980 4 317 008 86,5 559 490 11,2 1991 4 519 328 85,7 567 296 10,8 2001 4 614 854 85,8 520 528 9,7 2011 4 352 775 80,7 458 467 8,5 1 Az 1921-es népszámlálástól kezdve a zsidóság már nem mint vallás, hanem mint nemzeti kisebbség szerepel, így a magyar anyanyelvű, magyar nemzetiséget megjelölő izraelita vallású lakosok ezután zsidó nemzetiséget tüntetnek fel, ezzel is csökkentve a csehszlovákiai magyarok statisztikai lélekszámát. 1 Počnúc sčítaním ľudu v roku 1921 židovstvo figurovalo už nie ako náboženstvo, ale ako národnostná menšina, preto izraeliti, ktorí predtým uvádzali za svoj rodný jazyk madarčinu a hlásili sa k madarskej národnostnej menšine, neskôr už na sčítacích hárkoch uvádzali, že patria k židovskej menšine a tým počet Madarov v Československu štatisticky poklesol.
