Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
Nemzetiségi és nyelvi viszonyok a mai Dél-Szlovákia területén 1918-ig
14 Nemzetiségi és nyelvi viszonyok a mai Dél-Szlovákia területén 1918-ig FEhHlV A 5 Korpona város hazafias közönségéhez! Történelmi időket élünk. A világháború véres árnya Vvtili uIuk •tnivékál Tetírekész elszántsággal, lélekemelő ki’.c uhs-éggel sor.»! M.-ífe ,a imiuc. mu-dvi» tagja * zászlók alá. Hazafias áldozat készségben faj, vallásfelekezet, foglalkozás, születés nem fesz kíilömbséy i Félelem nélkül néz mindenki szembe a halállal, de száim.s ' v...rb, szólított il|ii. ’• •• ládapa lelkén ott rágódik a sótét gondolat: ki gyámolitja, ki f-ni; i krn h.Urahagvntt kedvi • w-'t - Az éhezők számár.! betcvilfalatról, ruháról, meleg hajlékról a » i/.V ié.-/én : •.•••nd.isk.K|:k‘ Ennek a keserű gondnak, ennek a szivFacsaró fájdalomnak enyhítésére kell mindazoknak sietniük, akiket szerencsésebb anyagi helyzetük a mindennapi kenyér gondjától mentésit. Minden fillér az otthon maradottak egy-egy könnyét szárítja Fel. minden adomány a sebesültek szenvedését kónyebbé teszi. Szent kötelességet rovunk le mindannyian, ha azt a vigasztald üzenetet küldhetjük a harc téren küzdő véreinknek, hogy hátrahagyott kedveseikért nem kell aggódnio hogy legalább a nyo mór gyötrelmeitől megmentjük a családfenntartók életéért remegő gyermekeket és asszonyokat Tartsuk hazafias kötelességünknek hogy a segilö akcióban mindnyájan i ./ivegyünk A-dcfeUtcoaeaciÉl«. *-*-* fi n. d ara 8* i 1 Akár pénzadományokat, akár természetbeni adományokat a város polgármestere vesz át és nyugtat. Korponán, 1914. évt augusztus hó 8-án Hazafias üdvözlettel Or. 8Scs»m*-*i«ut><e! *iUSur»«»ly s. k. polgármester VYZVANIE ku vlasteneckému Obecenstvu mesta Krupinu! Historické časy S jeme! Tieň krvavej svetovej vojny vopred hádže svoje záclony Odhodlane a k činu-hotovo s pozdvihujúcou oduševnusCou do radu sa stavia pod zástavy každý člen národa. Vlastenecká obetovatosf nerobí rozdiel medzi plemenom, náboženstvom a zameštknanfm ľudu Bezbojazlivostí každý hfedf do oču smrtí. Ale tých mužov a otcov, ktorých z broj povolala n.i bojiíťe, tráp tá smutná myšlienka, že kto bude podporovať jejich milých doma pozosťalých Klu postará sa o jeho doma hladujúcich, kto ich Zaodeje vtedy, kl-ď ásnád sa hudú zimou t riasi ?j Tejto trjvkej myšlienky a bofasti srdca bojujúcich mužov uľavil nak sa ponáhľajú všetci n Wort sú medzi štuštlivejšimi hmotnými pomerámi, oslobodení od starosti vyhladav. nia knždoden ného chleba, ______Každý holier zotre jednu horkú slzu z tvár y dom o pozostalých; každá malá obeť uľaví bolqgf na frojiSti ranených mužov, otcov a priateľov naSich. Svätú pašu povinnosť aspoň čiáStóčne zplatlme stým, keď to potešiteľné posolstvo /jšleine na bojište našim milým, aby sa neobávali o jejich milých pokrevnych, že zA povihnosl si pokladáme usilovat sa ochránil od všetkej biedy a úzkosti všetkých tých, ktorí sa trasú o život udržiavan í , svojej rodiny. Držme si tedy za vlasteneckú povinnosť aby jedenkaždý z nás účasť vzal na tetjo učinltvosť Každfi nech obetuje neiCo! Jak peňažité, -- tak prírodné podpory pnjima rnestky Mešťanosta. ktorý tieto na patnéiK miesta oddá Dané v Krupine 8-ho augusta r. 1914 s vlasteneckým pozdravom Ä>**- Károly w. **. mešťanosta. Korpona/Krupina, 1914 Kétnyelvű polgármesteri felhívás Dvojjazyčná výzva meštanostu Bilingual mayor’s call Appel du maire bilingue Bazin/Pezinok, 1916 Az I. világháború hőseinek háromnyelvű emlékműve Trojjazyčný pomník hrdinov I. svetovej vojny Trilingual monument to the heroes of World War I Monument trilingue des héros de la première Guerre Mondiale talos nyelvként egy ténylegesen idegen nyelv érkezett meg a Kisalföld, Nógrád, Gömör, valamint a Bodrogköz magyar ajkú falvaiba és városaiba. A korabeli statisztikák szerint Csehszlovákia területének mintegy 700 ezer lakója kizárólag anyanyelvén, magyarul beszélt. A magyarországi népszámlálások nem a nemzetiségre, hanem az anyanyelvre kérdeztek rá, mivel az etnikai hovatartozás objektívebb mutatójának tartották. Az anyanyelven kívül arra is rákérdeztek a kérdcííveken, hogy „mely hazai nyelvet beszéli még”. Ennek köszönhetően elég pontos ismereteink vannak a kor embereinek nyelvtudásáról. A csehszlovák népszámlálások 1918 után már polgáraiknak sem az anyanyeivére, sem egyéb nyelvi kompetenciáira nem voltak kíváncsiak. skej nížiny, Novohradu, Gemera ako aj do madarských obcí a miest Medzibodrožia v skutočnosti cudzí jazyk. Na základe vtedajších štatistík hovorilo okolo 700 000 obyvateľov Československa len svojou materinskou rečou, teda po maďarsky. Pri sčítaní ľudu v Uhorsku sa nezisťovala národnosť obyvateľov, ale ich materinský jazyk, nakolko sa považoval za objektívnejší ukazovateľ etnickej príslušnosti. Okrem materinského jazyka sa pýtali, ktoiý „z tuzemských jazykov“ ešte ovládajú. Vdaka tomu máme dosť presné informácie o jazykových znalostiach vtedajších obyvateľov. V sčítaniach ľudu v Československu po roku 1918 sa už otázka o materinskom jazyku, ani o iných jazykových znalostiach neuvádzala.
