Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
Nemzetiségi és nyelvi viszonyok a mai Dél-Szlovákia területén 1918-ig
12 Nemzetiségi és nyelvi viszonyok a mai Dél-Szlovákia területén 1918-ig A szlovákok magyar nyelvtudása és a magyarok szlovák nyelvtudása Magyarországon (%) 1880 1890 1900 1910 Magyarul tudó szlovák anyanyelvűek 9,5 12 15 21,28 Szlovákul tudó magyar anyanyelvűek 3,4 3,6 3,8 5,45 A szlovák anyanyelvűek államnyelvtudása a századfordulón néhány vármegye példáján Az államnyelvet beszélő szlovák anyanyelvűek 1901-ben Trencsén (többségében szlováklakta) 2,96 Pozsony (vegyes lakosságú) 7,43 Békés (többségében magyarlakta) 60,18 A 20. század elején a mai Dél-Szlovákia magyarlakta településein tehát kétnyelvűségről legfeljebb csak a nyelvhatáron fekvő települések vonatkozásában beszélhetünk. Nagyobb számú kétnyelvű lakosság csak helyenként, leginkább azon városokban volt található, amelyek gazdasági vonzáskörzete mindkét etnikum területére kiterjedt. A párizsi békekonferencián megrajzolt új államhatár azonban ezt a történelmileg kialakult, és alapvetően évszázadok óta állandósult nyelvhatárt nem követte, s hiva-Znalosť madarského jazyka u Slovákov a znalosť slovenského jazyka u Madarov v Uhorsku (%) 1880 1890 1900 1910 Slováci hovoriaci po madarsky 9,5 12 15 21,28 Madari hovoriaci po slovensky 3,4 3,6 3,8 5,45 Znalosť štátneho jazyka (madarčiny) u Slovákov na prelome storočia na príklade niektorých žúp Slovácio vládajúci štátny jazyk (madarčinu) v roku 1901 Trenčín (slovenská väčšina) 2,96 Prešporok (zmiešané obyvateľstvo) 7,43 Békéš (obývaná väčšinou Madarmi) 60,18 Na začiatku 20. storočia môžeme teda hovoriť o dvojjazyčnosti len v obciach, ktoré sa nachádzali pri jazykovej hranici. Väčší počet dvojjazyčných obyvateľov žilo len vo väčších mestách, ktorých hospodársky vplyv sa rozšíril na obidve strany jazykovej hranice. Na mierovej konferencii v Paríži boli určené nové hranice, ktoré túto, v minulosti vytvorenú a prakticky cez storočia ustálenú jazykovú hranicu nebrali do úvahy, a tým prichádza ako úradný jazyk do oblasti Podunaj-Az 1910-ben szlovák többségű Szepesolaszi vasútállomási büféjének magyar és német feliratai Madarské a nemecké nápisy na bufete na železničnej stanici v Spišských Vlachoch, v ktorých v roku 1910 tvorilo väčšinu slovenské obyvatelstvo Hungarian and German notices on cafeterias at the railway station in Szepesolaszi/Spišské Vlachy/Wallendorf with Slovak majority in 1910 Inscriptions en hongrois et en allemand au bistrot de la gare de Spišské Vlachy (Szepesolaszi), ville à majorité slovaque en 1910 Szepesolaszi/Spišské Vlachy/Wallendorf, cca. 1910
