Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
Vizuális kétnyelvűség napjaink Szlovákiájában
142 Vizuális kétnyelvűség napjaink Szlovákiájában év elteltével is (2013 januárjában) tömegesen hiányoznak. Közben a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom kisvideókkal és intenzív internetes és médiajelenléttel komoly figyelmet vívott ki a témának. A világháló közösségi oldalai kiváló felületet biztosítottak a kétnyelvűségért küzdő civilek számára, a mozgalom egyre több támogatót szerzett. Párhuzamosan több, javarészt regionális mozgalom bukkant fel és buzdított a kétnyelvűsítésre különböző, ám egyetlen alkalommal sem agreszszív eszközökkel. Gyakori „munkaeszközüknek” számítottak a kétnyelvű feliratokat számonkérő matricák, amelyek boltok, középületek, szolgáltatások kirakataiban jelentek meg. A közlekedés szemlátomást a kisebbségi jogok érvényesítésének kiemelt területei közé tartozik: kétségtelenül érthető az állampolgárok elégedetlensége olyan esetekben, amikor az ő adóikból fenntartott intézmények, például az államvasutak nem hajlandóak figyelembe venni a célközönség, az utasok jogos igényét, s szemlátomást nem törekszenek a probléma megoldására. A 2011-ben módosított kisebbségi nyelvhasználati törvény külön rendelkezésben tárgyalja a kisebbségi helységnevek elhelyezésének lehetőségét a vasútállomások, autóbusz-állomások, kikötők és repülőterek területén. Mindazonáltal a módosított törvény hatályba lépése után sem volt rá példa, hogy bármely vasútállomáson vagy vasúti megállóhelyen kisebbségi nyelvű helységnévvel találkozhassunk, mivel a 2011-es módosítás a vasúti törvényt nem érintette, így továbbra is jogi akadálya van annak, hogy a szomszédos országok mintájára a helyi kisebbségek által megfogalmazott modellt bevezessék. MICHAL NA OSTROVE SZÉNTMIHÁLVFA i«aoni«Kffli p*»«*«SW>WäBI4%! Szentmihályfa/Michal na Ostrove, 2012 A szentmihályfai vasúti megállóhely a kétnyelvű felirat elhelyezése előtt és után Železničná stanica v Michale na Ostrove pred a po umiestnení dvojjazyčného nápisu The railway stop in Michal na Ostrove (Szentmihályfa) before and after the placement of a bilingual sign La gare ferroviaire de Michal na Ostrove (Szentmihályfa) avant et après l’installation de l’inscription bilingue Somorja/Šamorín, 2012 A Regiojet vasúttársaság egynyelvű reklámplakátján elhelyezett, kétnyelvűséget követelő matrica Nálepka žiadajúca dvojjazyčnosť na jednojazyčnom reklamnom plagáte Regiojetu Sticker demanding bilingualism located on the monolingual advertising board of the Regiojet Railway Company Autocollant réclamant le bilinguisme sur l’affiche unilingue de la compagnie ferroviaire Regiojet dvojjazyčnosti, ktoré sa objavovali na obchodoch, verejných budovách a výkladoch služieb. Doprava patrí očividne medzi popredné oblasti uplatňovania menšinových práv: nesporne je pochopiteľná nespokojnosť občanov v prípadoch, ked inštitúcie prevádzkované z ich daní, napríklad štátne železnice, nie sú ochotné prihliadnuť na oprávnené požiadavky cieľovej skupiny, cestujúcich, pričom je zreteľné, že sa o riešenie problému ani nesnažia. Novela zákona o používaní menšinových jazykov z roku 2011 sa v osobitnom ustanovení venuje možnosti umiestniť geografické názvy v menšinových jazykoch na železničných a autobusových staniciach, zastávkach, v prístavoch a na letiskách. Napriek účinnosti novely nie je ani na jednej železničnej stanici alebo zastávke geografický názov v menšinovom jazyku. Novela z roku 2011 sa totiž nedotkla zákona o železnici, preto nadalej existujú právne prekážky na zavedenie modelu, ktorý miestne menšiny navrhujú na základe vzoru susedných štátov.
